Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

117. Eötvös József márvány, 75 cm k. br. mellszobra [

e

T

at: "

EÖTVÖS1B

" 1862-1874. Lappang A kiváló kultúrpolitikus és Izsó Miklós egymást kölcsönösen tisztelő kapcsolatának emléke e szép portré. 1862-ben tesz említést a művész egy levelében arról, hogy „Eötvös méltóságát megnyertem néhány órai ülésre". Az emberi habitus ismeretén túl tehát módja volt az arc plasztikájának koncentrált megfigyelésére, s annak hiteles visszaadására. Sajnos már az előkészítő tanulmány is elveszett, csakúgy, mint a két példányban márványból kifaragott portré.

1 Csupán a Kassán nyilvántartott (Kelet-szlovákiai Múzeum, Ltsz. : S.424.) másolatból ismert alkotás segít eligazodnunk a művel kapcsolatban. Ebből a példányból egykor volt a Szegedi Múzeumban is (Ltsz.: 20.)

2 Trefort Ágost miniszter rendelte meg Eötvös 1871ben bekövetkezett halála után az arcképet, hogy az a Nemzeti Múzeumba kerüljék. (A két kiváló államférfi együttesen fáradozott, többek között a Nemzeti Pantheon megalkotásán.) — Szegeden 1902-ben Éber László még eredeti helyén, a Nemzeti Múzeumban tudta a márványbüsztöt, 1925-ben is még onnan kölcsönözték Izsó emlékkiállítására. Vannak adatok arra, hogy egy másik márványpéldány a Vegytani Intézetben állt.

5 A mű felbukkanásában még reménykedhetünk. 1., 2., 3. Peregriny János műtárgy jegy zeke alapján 1900. (MTA MTI Adattár C-l-37/596 1 ) 118. Eötvös József gipsz, 1,5 m körül br. pesti állószobrának pályaterve 1873. Megsemmisült. Emlékműterve nem maradt ránk, de a korabeli sajtó közölte a beérkezett hat pályaművet

2 - az alkotók nevének feltüntetése nélkül - de így is felismerhető azok között Izsó minden póztól mentes, bensőséges hangvételű munkája. A fejét jobb karjával megtámasztó, állószobor-koncepcióval ez idő tájt ő foglalkozott egyedül - amihez később Dugonics egyik vázlatán vissza is tért. Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után hamarosan megalakult a szoborelőkészítő bizottság. Az emlékműpályázatra Izsó és Engel József kapott meghívást - de a kivitelezés jogát a fiatal, önálló munkával először jelentkező Huszár Adolf nyerte el.

1 E tény mélységes szomorúsággal töltötte el Izsót, annál is inkább, mivel személyes ismeretség, őszinte nagyrabecsülés fűzte a kiváló államférfihoz, kinek erkölcsi pártfogását is élvezte. 1. Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Statisztikai Közlemények 69. köt. 1. sz. 161-165. p. Huszár Adolf alkotását 1879-ben avatták fel az Eötvös téren, ma is ott áll a Duna korzón. 2 Ezúttal köszönöm meg Pechó Mártának, az Eötvös Emlékmúzeum rendezőjének segítségét, aki felhívta figyelmemet a Magyarország és a Nagyvilág 1874. 6. számára.