Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
88/a. Petőfi halála gipsz, 30 cm 1861-69. J.: nélkül Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 8371.) Torzó (feje és jobb lába törött), a méretbeli különbség ebből adódik. Az előbbi művel azonos gipszöntvény. Az „Elesett honvéd" kompozíciós ciklusába szervesen beilleszkedő plasztika a szabadságharc emlékműtervezeteinek legteljesebbike. Soós Gyula a Haldokló gallusz i. e. 3. századból való szobrában látta meg annak előképét, s azt az Aradra tervezett emlékművel azonosítja. Keserű Katalin 1861-re datálja (München) és Sergei Othryades c. klasszicista művének átfogalmazását ismeri föl abban. De Izsó az érzelmek formai kifejezésében továbblép. A fej előrebukik, önmagába fordul „...a bezáruló kompozíció a reménytelen fájdalom kifejezője, s a klasszikus minta átértelmezése. ...egy tipikus mozdulat realista megragadása alapja a szimbólumnak s így válik az a fájdalom és a vesztes ország jelképévé." 1 Mindkét mű az Országos Magyar Történelmi Múzeumból került a jelenlegi gyűjteménybe. 1. Keserű Katalin: Izsó és a nemzeti romantika c. tanulmány (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei 40. (1982. Debrecen, 52. p.) 89. Honvédszobor papír, ceruza (437x306) mm terve ,:né,kül (Elesett honVéd) (Haldokló honvéd) 1869. k. Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály (Ltsz.: 1914.173.) A szobor lábazatának terve az „Elesett honvéd" kontúrrajzával megegyező. Ehhez hasonlót a Vasárnapi Újság 1870. január 2-ai számából is ismert, mint „Izsó eredeti munkája". A lavírozott grafika a Sepsiszentgyörgyön felállítandó szabadságharc emlékművel lehet azonos, amire egy levélben pontosan utal: „...reményem van egy Sepsiszentgyörgyön emelendő honvédszoborhoz, tervezem ehhez egy haldokló honvéd, mint úgy hiszem, láttál is a vasárnapi lapban. Tervem... félig-meddig elfogadták ugyan, de a véghatározat a pénz hiánya miatt még eddig nem döntetett el - ennek létrehozására különös vágyam van."' 1. Izsó Miklós levele Szabó Károlyhoz Kolozsvárra (?) 1810. február 15. (Kelemen Lajos és Soós Gyula közös kutatási eredményét közölte Izsó Miklós levelei című kötet [Budapest, 1958. Szerk.: Soós Gyula/ 85. p.]