Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

A magyar nemzeti szobrászatot európai rangra emelő Izsó Miklós 1831. szeptember 9-én született a Borsod megyei Disznóshorvátiban. (Jelenleg Izsófalva). Apja, Itsó József elszegényedett nemes, aki kékfestő mesterségével felhagyva gazdálkodott, anyja Szathmári Eszter, egy kiterjedt református papi család gyermeke. Az elsőszülött Miklós és színésszé lett József öccse is a családi tradícióknak megfelelően református kollégiumban nevelkedett; Miskolcon, Sárospatakon. 1849. február 26-án, 17 évesen beállt Kossuth katonájának, s mint honvéd hadnagy, halált megvető bátorsággal 19 ütközetet harcolt végig. A megtorlás elől a Bükkben bujdokolt. 1850-ben rokonai segítségével Rimaszombatba kerül Jakowetz kőfaragó mesterhez. Itt találkozik a visszavonultan élő nagy magyar szobrászművésszel, Ferenczy Istvánnal, aki felismeri tehetségét és szorgalmát, s 1853-56 között félbemaradt portréinak befejezése közben a szobrászat alapjaira és a márványfaragás nehéz mesterségére tanítja meg. 1857-ben - hamis iratokkal Pesten keresztül Bécsbe érkezik. Borsos József festőművész ajánlja be jeles bécsi mesterekhez. Hallatlan testi ereje, virtussal párosult szorgalma és szakmai ismerete hamar megbecsültté teszi. Hans Gasser 1859-ben reá bízza gróf Széchenyi István természet után mintázott arcképének márványmunkálatait. 1859-ben jelentkezik első önálló alkotásával a LendvayMárton színész szoborpályázaton. Tehetségére felfigyelnek a Bécsben tanuló magyar egyetemisták és létrehozzák Krajcáros Egyletüket, abból a célból, hogy azzal a hazai szobrászművészetet támogassák. E szerény alapítvány adott lehetőséget számára, 1859 őszén beiratkozni a Müncheni Művészeti Akadémiára, ahol Max Wittmann osztályára került. A Glypthotek hellenisztikus emlékeinek másolása, és a természet utáni mintázás segítségével évfolyama legjobb hallgatójának bizonyult. Széchenyi halálhírére ismét kifaragja Gasser mintája nyomán a politikus arcképét, s a Magyar Tudományos Akadémián elhelyezett buszt nevét ismertté teszi.