Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

73/c. Széchenyi emlékmű patinázott gipsz egészalakos szoborterve 1866. (Széchenyi emlékmű modellje) Sopron, Városi Múzeum (Ltsz.: 17.462.) Széchenyit, mint az Akadémia megalapítóját élete teljében kellett megmintázni arra a térre, mely munkásságával oly sok vonatkozásban kapcsolatba hozható; a Lánchíd pesti hídfőjéhez. Valószínű, hogy Friedrich Amerling festménye (1836) és Herr Gerold (1840) litográfiája szolgált Izsónak előképül. A büszke tartás, a portréigényű arc, a nemzeti viselet, s a munkássághoz fűződő tárgyi utalások együttesen egy szép emlékmű reményét keltették, bár kifogásként merült föl, hogy az Akadémia épülete nem készült el Széchenyi életében, s az mégis ott szerepel. A sajtó a beérkezett terveket részletesen bemutatta, s a szakértők Izsó alkotását ajánlották a közvélemény figyelmébe: „.. .a művész valóban monumentális hatást értei művében, mely bármerről tekintsük is, mindenütt szép és gazdag körrajzokat ád. E nagy előnyöket nem találjuk oly mértékben képviselve a többi pályaművekben. Még Engelében sem, akinek Rómából beküldött mintája ugyan teljes elismerésre méltó plasztikai mű, de hiányzik belőle a historikus érzék, a magyar typus s az a büszke férfias jellem, mely Izsóéban oly szerencsés kifejezést nyer."

1 Izsó pályaművéről ugyancsak ebben a lapban Székely Bertalan - a hűséges jó barát - látképtervrajza nyomán készült el a Rusz Károly által metszett reprodukció (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Isz.: 59.260.). Keleti Gusztáv hasonló témájú munkáját is Rusz tette sokszorosításra alkalmassá.

2 A pesti pályázattól való visszalépés után még felcsillant egy lehetőség; Kolozsvárott egy 6 láb magas tiroli márványból faragandó Széchenyi-szobor megvalósulására. De a felmerülő költségek miatt ez is meghiúsult.

3 Végül e tervet az Akadémiától 1895-ben Sopron vármegye megvásárolta, hogy az „...az állandó soproni szobrának mintául szolgáljon".

4 Ennek segítségével váltotta valóra mestere álmát Mátrai Lajos szobrászművész 1897-ben, Sopronban. 1. Magyarország s a Nagyvilág (1866. április 15.) 2. Hazánk s a Külföld (1866. április 8.) 3. Soós Gyula: Izsó Miklós kézirat 1979. (HOM Képzőművészeti Adattár) közli Kelemen Lajos kolozsvári múzeumigazgató levelét Izsó erdélyi kapcsolatairól. 4. MTA MTI Adattár Lyka fond 73.

1 Széchenyi István gipsz, 50 cm k. kis szobra 1866. ): készítette lzsó 1866

'

Pesten Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Múzeum (Ltsz.: 1515.) Lappang A pályázat kisméretű mintaszobra a Széchenyi Múzeumban volt, amikor 1917-ben Divald Kornél az Akadémia palotájában lévő műkincsekről „magyarázó kalauz"-át összeállította. Ott volt a második terem leveleket és fogalmazványokat őrző tárlója tetején Engel József és Kugler Ferenc pályaterveivel együtt.

1 (A később készült jegyzékek már nem vették számba.) Nem maradt példány azokból a gipszöntvényekből sem, amiket 1877-ben „gr. Széchenyi díszruhában" címmel forgalmazott a művész felesége, s ami bizonyára e szobor mintája után készülhetett.

2 1. Divald Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei (Bp. 1917.) 92. p. 2. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézet Adattár C-l-37.600-1.