Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

A portrészobrászat hazánkban a nemzeti romantika időszakában teljesedett ki. Sokan foglalkoztak akkor a hazafiak arcképeivel, de mint Lyka Károly írja: „Végre Izsó Miklós személyében megjelent az a szobrász, aki alkalmas volt arra, hogy szobrászatunkat messze a hétköznapok fölé emelje és őserejével egészen magyarrá tegye."

1 Izsó a jellemet értő, érző és megjeleníteni képes kimódolatlansága e portrét egyetemes értékűvé avatja. A család ajándékaként került a Tudományos Akadémia palotájába - de 1950-ben már csak Soós Gyula feltáró munkájának köszönhetően került elő (Németh Károly restaurálta) s azóta a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 1964-ben készült róla bronzöntvény (53 cm), ami ugyancsak a galéria tulajdona. (Ltsz.: 66.15.N.) Ez az utólagos oronzmásolat szerepelt a Magyar Remekművek kiállításán 1969-70-ben.

2 1. Lyka Károly: Nemzeti romantika (Corvina 1963.) 153. p. 2. Bodnár Éva-Radocsay Dénes: Magyar Remekművek kiáll. kat. (MNG-Szépm. Múz.) 51. p. 30. Demidoff Ruprechtné mellszobra 1865. Nefelejts 1865. (316.1.) c. lap nyomán (márvány?) A feladat nélküli ínséges esztendőkről így számol be barátjának: „Tudom, hallottad szerencsétlen perem hírét... No de ezen már keresztül estem, csak a perköltség miatt szegény bőrömet majd levonják. Mióta hon vagyok, alig volt csekély megrendelésem, nevezetes nagyemberek mellképeit kezdtem, hivén hogy több példányokba gipszből öntve eladható széles e hazába. Megbuktam vele, nem kell senkinek... Negyedik hónapja végeztem be az utolsó megrendelés után készült munkámat, de azért csak itt vagyok én e hazámba, ide vagyok én kötve azon dolognál fogva, mit készítek, mit tulajdonképpen csak magyar ember érthet... csak egy pókháló szál tart - keserű már nekem az életem. Gondold még hozzá a fatunust, mi a napokba ért egy nevezetes embernek mellképét faragom, nem megrendelés folytán, azon reménybe, hogy találkozik valami intézet, ha egyes ember nem, ki meg fogja magának szerezni. Munkám közepén voltam, midőn a fej legördült a vállról, ér volt a kőbe."

1 E sajnálatos szobrászi balesetét többször is elpanaszolta, elsősorban Mike Lajos zsoboki lelkésznek, akinek közreműködésével ez idő tájt keresett Erdélyben faragásra alkalmas mészkövet (márványt).

2 A sajtóban megjelent szűkszavú hír mögött a mintának hozott kövek kisebb-nagyobb sikerű próbadarabjai sejthetők. 1. Izsó levele Terhes Barnához Pest 1864. nov. 8-án. Utalás történik Izsónak Cschwirdt Mihály gyárossal történt pereskedésre, a Búsuló juhász tulajdonjogát illetően. Agyárosa neki ítélt szobrot a közvélemény nyomására a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. (Izsó M. levelei [Bp. 1958. Szerk.: Soós Cy.] 65. p.) 2. Izsó levele alapján (IzsóM. levelei [Bp. 1958. Szerk.: Soós Gy.] 61. p.) Johan Meixner-lzsó Miklós: márvány Szent István szobor posztamens reliefje Szent László szobor posztamens reliefje 1864. Kalocsai Főszékesegyház Halbig és Tantardini egész alakos márványszobrának kísérő domborműve a két szent életéből vett jelenetsor: Asztrik érsek átadja a koronát Istvánnak, valamint Szent László a kalocsai és bácsi érsekségeket egyesítő okmányt nyújtja át.

1 Izsó a bécsi mesternek több egyházi művét faragta márványba,

2 de e téma őt magát sohasem ihlette meg. 1. Winkler Pál: A Kalocsai Főegyházmegye 1010-től (Kalocsa 1929. 102-105. p.) Pintér Imre: Kalocsai Egyházmegye (Bp. 1942.) XVI. fejezet. 2. Áldást hintő Mária két térdeplő angyallal (1857-58. k.) (Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái [Bp. 1897.) 18-20. p.) írja le az anekdotikus történetet. Többalakos dombormű egy Halasi sírkápolna számára 1865. A Nefelejts c. szépirodalmi lap 1865.316.1. ad hírt, a mai Kiskunhalasra készítendő műről. Annakelkészültéről nincs hiteles adatunk, jelenleg sem ismert ott Izsó nevével összefüggésbe hozható műalkotás. Vécsey Károly tatai lelkész síremléke Izsó Miklós rajza szerint 1866. A Nefelejts c. lap adja hírül 1866. 266.1.-es számában. Az emlékmű a Tata melletti Szomód községben megtalálható, bár az minden művészi ötlettől mentes. márvány, 59,5 cm J.: hátul: SCHIEVELBEIN után F; IZSÓ Pest, 1865. dec. 11. Schievelbein HermannIzsó Miklós: Friedrich A. Stüler mellszobra 1865 Magyar Tudományos Akadémia palotája, főlépcsőház, II. emelet Az épület tervezőjének mellszobra pár héttel az 1865. október 30-án bekövetkezett halála után elkészült. Valószínű, hogy a berlini szobrász már kész mintája jutott el Izsóhoz, s azt tette át a végleges anyagba. Vay Miklós-Izsó Miklós: Zrínyi Miklós mellképe 1864 Bécs, Arzenál márvány