Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)
13. Arató nő (Kéveszedő nő) 1863 JMagyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3362) terrakotta, 28,3 cm J.: hátul: „I. M. 1863. MTA MTI Adattár C-l. 37 Soós Gyula feljegyzése: Lukej László pesthidegkúti kertjében 1953-ban látott 50 cm-es Arató és Búsuló juhász szobrokat. (MNG Szoborosztály Adattár) Miskolcon, magántulajdonból ismert ez a változat. Ezúttal a szűrbe öltözött juhász kutyája is szerepel. Miskolc magángyűjtemény 1990. A munkáján végignéző, tartásában ünnepélyes hatást keltő figura többet sugall, mint egy megfáradt, verejtékező parasztasszony. Az apró terrakottában egy magyar Ceres szobor fedezhető fel, a mozdulat fennkölt szépsége a gabonaáldást osztó istennő méltóságát hordozza, s kiválóan példázza azt, hogy a monumentalitás nem a méret dolga, hanem a formák művészi összefogásának eredményeképp jön létre. A hagyatékból Pulszky Ferenc választotta ki a közgyűjtemény számára, s a 19. század magyar művészetét bemutató kiállításon szerepel a Budavári Palotában. Izsó követője: S'P SZ < 95 CM . , „ ).: balra lent: Arató no 1877 k. „IZSÓBIZOTTSÁCSárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeum (Ltsz.: E 1880.25.) Az Izsó által készített terrakotta szobor (Arató nő) kompozíciós ötletéből, a Búsuló juhász párdarabjaként került megalkotásra. A fej felismerhető hasonlóságot mutat a művész Parasztlány című szobrának vonásaival, de mégis hiányzik abból Izsó lényeglátása. Már nyoma sincs az istennői tartásnak, a megfogalmazás negédessé válik. A mintázó a kötényben rejlő plasztikai lehetőségeket túlhangsúlyozza s az anatómiai részletek klasszikus itáliai művészeten nevelkedett mesterre utalnak. A szobor készítőjének személyével kapcsolatban két lehetőség is felmerül: az alkotó lehetett Antonio Petton, akit Izsó is foglalkoztatott már, de Szász Gyula is, a tehetséges fiatal művész, aki az özvegy megbízásából 16 szoborról készített utánöntést, s ezek hitelesítésere az „IZSÓBIZOTTSÁG" táblácskát alkalmazták. (Szász behatóan ismerte az életművet, így annak szellemében a Búsuló juhász párdarabjának kivitelére is vállalkozhatott.) A művész több szobra csupán másolatban maradt meg. Az idő múltával ezek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, csakúgy, mint Zilahy István fotógyűjteményében megőrződött műtárgy-reprodukciók. (Magyar Nemzeti Galéria Szobor Osztály, Adattár.) A szoborpár ötletéből készült gipszöntvények 50 cmes változata is elterjedt. Első felbukkanásuk a vázlat látszatát keltették, 1 de színezett verziói már Izsó műveinek a népművészetben történő feloldódását példázzák.
