Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

12 Búsuló juhász márvány, 95 cm 1861-62 J: JZSÓM. TULAJDONJOGA 1862." Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 3338.) 1861 őszétől ismét elszántan dolgozott Münchenben. Szabad óráiban a tudatos témakereséssel és megfigyeléssel telt vakáció élményeit dolgozta fel. Elkészítette a „Fonóházi jelenet" agyagvázlatát, a „Haldokló huszár"-t és a „Magyar táncos"-t. Még növendék volt, de már kialakult szemlélettel bírt és életművének minden lényeges szoborötletével készen állt.

1 Münchenben kapja meg Gschwindt Mihály gyáros felkérő levelét a Budán maradt „Magyar pásztor" szobor márványpéldányának elkészítésére. 8 hónapi munkával faragta ki azt egy új minta alapján carrarai márványból. A megrendelő pénze a nyers követ biztosította csupán, de mint írja barátjának: „...biztatva vagyok, hogy pótolni fogják a hiányokat, de ha nem is pótolandják, én mégis örülök, mivel reménylem, hogy e jellemzetes művemmel fölléphetek, s el ismerendik törekvésemet."

2 A Műtárlat 1862 nyarán a szobrot „letartóztatják" s megindul a tulajdonos személyét eldöntő per, a sajtó nyilvánossága előtt. (1864-ben a gyáros a neki ítélt alkotást a közvélemény nyomására a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.) »„A búsuló juhász" a magyarság idealizált jellemképe-tartalmában és formavilágában a reformkori magyarság nemzeteszményét fejezi ki. - írja találóan Végvári Lajos, majd így folytatja: - A nemesi méltóságtudat és a pásztorélethez fűződő szabadságillúzió- a magyar romantika jellegzetes motívuma-ötvöződött itt egybe. A Ferenczy szobrászatát meghatározó szimbolikus jelleg folytatódik, .. .de a fejlődés során egyre konkrétabb értelmet nyer. A motívum kétségtelenül síremlékmotívum... a szabadságharc után új értelmet nyert, alkalmasnak bizonyult, hogy vele a művészek a nemzet gyászát fejezzék ki.'V A 19. századi művészet reprezentáns alkotása 1984ben Schloss Grafenegy-ben képviselte hazánkat.

4 Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. Valamennyi Izsóval kapcsolatos tárgy a művész halálát követően különös jelentőséget kapott. A viseletes pásztorruha és készség, a Szépművészeti Múzeum adattárából a Néprajzi Múzeumba került át.

s 1. Levél Szily Kálmánhoz München, 1861. dec. 10., 1862. jan. 14. (Közli Soós Gyula szrk. Izsó Miklós levelei [Bp., 1958.) 46-48. p.) 2. Levél Szily Kálmánhoz München 1862. jan. 14. 3. Végvári Lajos: A magyar művészet a XIX. század második felében. (Magyarországi művészet története (Corvina 1970 szerk. Fülep L. 394. p.) 4. Das Zeibalter Kaiser Franz Joseph von der Revolution zur Gründerzeit 514. p. 5. Soós Gyula: Izsó Miklós kézirat 1979 (Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattár) eredményei alapján, de jelenleg a Néprajzi Múzeum kollekciójában már külön nem számon tartott darabok. 12

2 Búsuló juhász márvány, 95 cm (1861-1875) J: nélkül Magyar Nemzeti Galéria Ltsz. nélkül 1871-ben Izsó a szobor másodpéldányának elkészítéséhez fogott. Célja az volt, hogy szerepeltesse azt a bécsi világkiállításon. A munka félbemaradt - nem tudni miért—a világkiállításra Egressy Gábor portréjával készült el. így e hiteles másodpéldány befejezését még Izsó bízta Antonio Petton, fiatal olasz szobrászra.' A mű sorsa 1903-tól követhető nyomon, amikor már a pesti nőképző intézet Zöldfa utcai székházában állt. Egészen 1950-ig ott volt, s akkor a már Veres Pálné nőnevelő intézetből került a szegedi Móra Múzeumba.

2 Sokáig Debrecenben, a Déri Múzeumban volt látható, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria gondozza és a Miskolci Képtárban letétként szerepel. A Búsuló juhász népszerűsége mindmáig töretlen. Izsó maga is készített szobráról 1867-ben művészi másolatokat, s ezek közül a hagyatéki jegyzékben 7 szerepel. Közülük megmaradt: Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 53.523. Az Élelmezési Minisztériumtól 1953-ban került a közgyűjteménybe. A művész özvegyének kezdeményezésére 1876-ban további 175 öntvény készült, amiből ma 7 példány ismert, külön „Izsóbizottság" táblácskával ellátva. Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 40.93., Ltsz.: 41.95.) Kassa, Kelet-szlovákiai Múzeum (Ltsz.: S 396) Debrecen, Református Kollégium Nagykönyvtára (Ltsz. nélkül) Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeum (Ltsz.: E. 1880.24.) Budapest, Mezőgazdasági Múzeum Miskolc, magántulajdon A gipszből készült, folklorizált, 45, 49, 69 cm-es változatai is felbukkannak e jeles alkotásnak. A méreteltérések kompozíciós változatokat is jelentenek. Az eredeti alkotást szeretettel egészítették ki a pásztor lábánál megbúvó kutyával, vagy báránykával („Törvényesen védve Uhlaczki József" jelzettel). A színesre festett népies figurákon már alig ismerhető fel az előkép, az elegánsra idealizált Búsuló juhász. Gácsér Kata iparművész újrafogalmazott, 28 cm-es, színesre festett Búsuló juhász porcelánváltozatait 1938tól készíti a Herendi Porcelángyár. 1. Reményi Antal írása alapján (Budapesti Hírlap, 1903. október 25.) 2. Dr. Bodnár Éva szíves közlése után. 3. Bodnár Éva-Radocsy Dénes: Magyar Remekművek katalógus, 1969. (MNG-Szépm. Múz.) 349.