Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

10. Ismeretlen férfifej gipsz, 22,5 cm jQfo] ).: elöl: „Buda 1861 Aug. 11." Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 33.91.) A tanulmányokban gyorsan haladt előre, de a megfe­szített munka és a mindennapi nélkülözés München végleges elhagyásának gondolatát érlelte Izsóban. A honvágy is gyötörte és 1861 nyarán hazajött Pestre. Dédelgetett témájához, a népéletből vett jelenetekhez gyűjtött élményt, készített vázlatot, s közben művészi - és honvédsegélyező egyletekhez fordult támogatásért - de hiába. 1861 őszén azért Eötvös József biztatására visszament az Akadémiára, hogy tanulmányait folytas­sa. Ehhez már Sina Simon báró pénzbeli támogatását kellett elfogadnia. 1 A kabinetkép a bizonytalansággal teli vakáció alatt született Budán. Ernst Lajos 1898-as ajándékával együtt került köztulajdonba. 1964-ben bronzöntvény készült róla két példányban: Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 65.12-N) Fővárosi Képtár (Ltsz.: KM 64.105.) 1. Izsó Miklós fogalmazványa br. Sina Simonhoz (Közli Soós Gyula, szerk.: Izsó Miklós levelei [Bp. 1958.] 45-46. p.) 1 1 . JuháSZ 1861. München (Pusztába kiáltó SZÓ) termésgipsz, 28 cm (Furulyázó pásztor) (Puszták furulyása) (Ülő juhász) 1861. München Lappang A mű új korszakot nyit a magyar szobrászatban. A romantika nyitánya ez, melyre tudatosan készült Münchenben Izsó; modelljeit itthonról kért népvise­letbe öltöztette s mint növendék, rajtuk tanulmányozta az élő test és a drapéria kapcsolatát. 1 A szobor születési körülményeit megeleveníti az alábbi levélrészlet: „Tulajdonképpen azon Magyar példabeszédet (a pusztába elhangzott szót) ábrázolja. Mélán ül a pásztor hű kutyájával, midőn a távolból lármát hall. Hirtelen félretekint, furulyájának egy hang­ján feledve ujját, ezen pillanatban kutyája is rátekint... - hazaküldvén a szobrot a Műegylet 1861 -es kiállításá­ra, így folytatja levelét Szily Kálmán barátjának - ...ez kezdete lesz a magyar népéletből merített szobrászat­nak; mivel tudom, hogy ezen nemű munka még nem jelent meg... tudod-e mi adott okot, eszmét a készítés­re? Azon gyönyörű irat, mivel te a Széchenyi mellképet átadtad az Akadémiának. Midőn én ezt olvastam, re­ményteljes örömök szálltak felém, jövőmről szépeket álmodozva, midőn úgy gondolkozék, hirtelen azon szomorú igazságra bukkantam, hátha ez pusztába el­hangzott szó lesz. Ez az alapeszme, miből a Juhász kerekedett." 2 A szobrot a magyar művészekből alakult új egyesü­lés, a Képzőművészeti Társulat vásárolta meg 50 frt-ért s az sorsolás útján Orlai Petrics Somához került. A fes­tőművész megbecsülvén Izsó alkotását, megörökítette azt a „Petőfi Pesten 1848-ban" című képén, mint a népiesség attribútumát. 3 Érhette-e nagyobb elismerés a pályakezdő művészt kollégái részéről? 1. Soós Gyula Izsó Miklós kézirat 1979 (Herman Ottó Múzeum Képző­művészeti Adattár) 46. p. 2. Izsó Miklós levele Szily Kálmánhoz, München febr. 26. 1861. (Izsó Miklós levelei, Bp. 1958. Szerk.: Soós, 35-36. p.) 3. Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma (Szépművészeti Kiadó, 1984.19. p.) monográfia alapján. 1 1 2 JuháSZ termésgipsz, 28 cm Lappang Izsó újból kifaragta termésgipszből Juhászát, hogy azzal ajándékozza meg Szily Kálmánt, patronáló jóba­rátját. 1 1. Izsó Miklós levelei (szerk. Soós Gyula) Bp. 1958. 36. p.

Next

/
Thumbnails
Contents