Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

Gasser öntvényét nem tartotta elég kifejezőnek: „...ő aki soha nem látta Széchenyit, ilyet mer mondani... nem hasonlít hozzá!"

2 - kelt Gasser védelmére Izsó. A politikus eme arcképe igen gyorsan híressé vált. Sajtóban és emléklapokon sokszorosították, sőt festői feldolgozásban is ismert (Schäffer Béla: Széchenyi mellképe 1861.; Lötz Károly: Széchenyi apoteózisa, 1867) Sokszor Izsó javára elfelejtődött abban Gasser művészi érdeme. A szoborról készült gipszöntvények országszerte elterjedtek; s utólagos bronzmásolatai is feltűnnek: Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 48/76) Keszthely, Helikon Kastélymúzeum (Ltsz.) Bécs, Döbling, Vajda Géza-Fekete Szilárd: Széchenyi István emlékszobor, 1990 1. A technikus magyar ifjúság kiadványa a Tekintetes Magyar Tudós Társaságnak (Bécs, 1860. nov. 20. ) (MTA MTI-C-1-37) Ernst 2509 2. Levél Szily Kálmánhoz (München Juli. 4. 1860.) Közli Soós Gyula szerk. (Izsó Miklós levelei (Bp. 1958.) 32-33. p. Pietro Teneráni-lzsó Miklós: Psyché 1860 München „Jelenlegi modellírozásom Psyché Teneráni olasz szobrásztól életnagyságba ülő helyzetbe ábrázolva... Borzadok a gondolattól, hogy néhány hét múlva, ha készen lesz, saramat ismét összezúzom, gipszből sem önthetem ki, de annyihoz mégis van reményem, hogy mellképét kiönthetem - írja Szily Kálmánhoz 1860. március 10-én, s június 22-én már így folytatja. - E hó 20-án indítottam útnak Psichét s remélem, nemsokára fölkeresend fogadd őt szívesen... Ha majd Hozzád lemegyek megfogom igazítani, csak negyedrészét teszi az egész szobornak, mit kiönteni nem volt módom."

1 E levélrészlettel bepillantást nyerünk a Müncheni Akadémia oktatási módszerébe, ami nagy hangsúlyt fordított remekművek másolására. A Glypthotek gyűjteményéből a következő alkotásokat mintázta újból: Mercuriust, Cicero mellképét, egy római szenátor mellképét, egy ifjú férfi testét láb nélkül, a híres küzdőnek egyik lábát, jelenleg pedig a medicai Vénuson dolgozom, minek eredetije itt van a szobortárban, és mi felette nehéz, m int természetei lenes eszményi formákból áll..."

2 írta, s pár hónappal később már Philokieitést említi a hasonló szövegösszefüggésben. 1. Izsó Miklós levelei, Szerk. Soós Gyula (Bp. 1958.) 26, 31. p. közölve) 2. (Ua. 24. p.) Táncosnő (Táncoló leány) 1860 k. gipsz, 22 cm Sárospatak, Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Múzeum (Ltsz.: E 1880.2.) Soós Gyula e művet közeli rokonságba hozza egy Boiótiában készült Tanagra-figurával az i. e. 4-3. sz.ból. A táncosnőt ábrázoló terrakottát annak szabadelvű