Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

1. Nyugvó oroszlán gipsz, 07,0x40,5) cm (Alvó oroszlán) 1853 j : ­24ma i 1853 " Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: 43.) Még Ferenczy István közvetlen instrukciója alapján készült, de már Izsó Miklós első hiteles munkája. A mester a Nádosy család számára 1846-ban faragott ruskicai márványszobrának vázlatát adhatta tanítványa elé mintául. „Ha tovább nyomozzuk a Ferenczy és Izsó­féle oroszlánszobrok családi geneológiáját, a szárma­zás Rómába vezet, Canova és Thorwaldsen környezeté­be, ahol a XIX. század első tizedeiben több hasonló kompozíciójú hímoroszlán-szobor született."' S e „geneológia" áll a márványfaragás művészetére is. Ferenczy azt a módszert tanította meg Izsóval, me­lyet hosszú római tanulmánya során sajátított el az itá­liai mesterektől. Rajta kívül más nem gyakorolta azt hazánkban, de talán Bécsben sem, s Izsó ezzel a tudá­sával hamar elismerést vívott ki magának. 1. Soós Gyula: Ferenczy István oroszlán szobra Gyöngyösön 65-67. p. (Művészeti Értesítő 1955. 65-67. p.) 2. Jakowetz Antal ka patinázott gipsz, 18,5 cm (Ötéves gyermek feje) 1853. J­: ­5 f ves ko - Dec- 21 Rimaszombat, 1853 " Gömör Múzeum (Ltsz.: HU 19.41.) A Jakowetz családnál segédként élő Miklós a hét egy­egy napján Ferenczynél dolgozott és tanult. Ezúttal a művész az élő modell utáni mintázás fontosságára hívhatta fel növendéke figyelmét. Az alvó gyermek ked­ves vonásainak megragadásával jelét adta jó szobrászi érzékének és - ami később rá oly jellemző lett - beleér­zőképességének. Első stúdiumait pontosan datálta. Ferenczy bizo­nyára abból a művészi oktatásban régtől alkalmazott meggondolásból kérte ezt tőle, hogy fejlődése nyomon követhető legyen - s az a további munkára ösztönözze. A kedves emléktárgyat, ami a művész első hiteles portréja, az ábrázolt unokája ajándékozta a gyűjte­ménynek. 3. Delfinen lovagló puttó gipsz, (19,0x27,0) cm (Árion) 1855. J.: „24. Mar. 1855" Rimaszombat, Gömör Múzeum (Ltsz.: nélkül) A gömöri városkában olyan remekműveket ismerhe­tett meg Ferenczy Itáliában vásárolt kisplasztikái gyűjte­ményéből, mint az azóta azonosított Leonardo da Vin­ci: Ágaskodó lovasszobrát (1516-19), vagy Andrea Riccio Európa elrablását. (Az egész kollekció ma a Szépművészeti Múzeum féltve őrzött kincse.)

Next

/
Thumbnails
Contents