Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A zöldfelület és az ember viszonyának alakulása az Avason (Dobos Sára)

Zöldfelületi javaslatok az Avas városmegtartó képességének javítására Legfontosabb feladat a zöldfelületek mennyiségének, a fedettség mértékének jelentős növelése. Ezt a pozitív eredményt a felületek erdészeti vagy kertészeti módszerrel történtő növénytelepítési munkáival lehet elérni. Nyilvánvaló, hogy a térszín alatti, feletti közművek a tevékenység elé akadályokat gördítenek, de a telepítési munka elkerülhetetlen, égetően sürgős a lakóterületen. Napjainkra a város e telepítési munka fontosságát már felismerte és beindította az avasi fásítást, a Zöld Akció és a BEFAG együttes tevékenységében. E helyes lépésben főleg a cserjésítésre, az úgynevezet „rosszul használható" épületkörüli felületek talajtakarója cserjésítésére kellene összpontosítani. A zöldfelületek fedettségének számottevő megnövekedésével, rövid időn belül már enyhíthetjük azokat az ártalmakat, melyek a lakosságnak biológiai problémákat okoznak. Az erőteljes növénytelepítéssel, a faszintben is, a legkárosabb állandósult környezeti hatásnak, a „sivatagi" városklímának a változását érhetjük el az avasi lakóterületen és a miskolci medencében lakók életében. Mert hiszen az avasi nagykiterjedésű zöldfelület az észak-déli uralkodó széláramlattal a város legszűkebb, legkritikusabb sávjában is kifejtheti majd jótékony hatását. A növénytelepítési munkák eredményességét, a mesterséges biotopból, azaz az avasi lakóterület eddig telepített növényeinek a legéletképesebb növényfajaiból és a spontán burjánzó növényekből összeválogatott „új városflórával" lehetne biztosítani. E zöldfelületi munkákkal pozitív tájesztétikai élmény kifejlődését is segíthetjük a biológiai hatás mellett. Fontosnak ítélem meg azt, hogy a város és lakossága érdekében megszülessen egy olyan önkormányzati rendelet, amelyben városépítészeti és zöldfelületi előírásokat rögzítenek. A rendelet segítségével lehetne betartani pl. az Avasalján a telkes lakóterületek beépíthetőségének szigorítását a kertfelület nagyságának javára. Egyúttal zöldfelületi előírásokkal kellene kötelezni a telektulajdonosokat a kertjük fásítására (díszkert vagy haszonkert) és gondozására. A rendeletet az intézménykertekre (temetők) is érvényesíttetni lenne szükséges. Az Avas oldalon a telkes vagy tömbtelkes lakóterületeken hasonlóan alkalmazni kellene a fenti rendeleteket. A segítségükkel kiemelt helyzetre emelhetők a Kálvária domb építészeti, zöldfelületi, tájesztétikai, a Greuter-féle és a Megyei Tüdőkórház zöldfelületi értékeket őrző kertegységek. Védett és őrzött formában ezek az értékek a város idegenforgalmi látványosságai közé sorolhatók volnának. A rendelet alkalmazásával szabályozni kellene az erdővegetáció növényvédelmét, és a súvadásos felszínek védelmét is. A pincesorokon az építmények környezetének esztétikus kialakítására a zöldfelületi intézkedésekkel kellene a tulajdonosokat meggyőzni. Az Avasoldal nyugati szakadásos rézsűinek a védelmét, az önkormányzati rendelet betartásával lehetne biztosítani. Továbbá előírhatná, hogy a beépítésre nem biztonságos területrészeket a kiskertmozgalom keretén belül lakossági művelésre kellene használatba adni. Az Avastetőn, hasonlóan a keleti oldal zöldfelületi egységeihez, a játszó- és sportkerteket, a sétányokat, teraszos pihenőhelyeket a rendelet segítségével kiemelten kellene kezelni. Az avasi új lakóterületen a rendelet alkalmazásával lehetne eljárni a növénytelepítési