Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)
kevés zöld amfiból), nyúlt-oszlopos habitusú, xenomorf töredék; kvarc, xenomorf töredékek és hipidiomorf-automorf dihexaéderes és zömök oszlopos egykristályok; vulkáni üveg, hólyagos-lyukacsos felületű, átlátszó-áttetsző, kriptokristályos detritusz; plagioklász, kissé mart felületű, üde, hipidiomorf egykristályok. Az Avason mélyült fúrásokkal harántolt pannóniai rétegösszlet homoklisztes-iszapos-agyagos kőzeteinek genetikailag értékelhető autigén (helyben keletkezett) és csoportokba foglalt allotigén (járulékos) komponenseinek átlagos mennyiségi eloszlását tünteti fel a (7. kép). Az üledékanyag szemcsenagyság szerinti megoszláshoz hasonlóan, az ásványos összetétel alapján sem differenciálhatók a pannóniai rétegcsoport litofáciesei. Feltűnő, hogy az alatta elhelyezkedő piroklasztikus rétegcsoport anyaga csak kis mennyiségben van jelen (tufigén komponensek) ezzel szemben az üledékképződési tényezők összességének ellenálló, indiferens ásványok a teljes vertikumban szinte változatlan mennyiségben előfordulnak (turmalin, cirkon, rutil, részben a csillámok, ezek közül elsősorban a muszkovit), és különösen érdekes a metamorf genezisű ásványasszociáció viszonylagos dominanciája. A helyben, a kőzet keletkezésével egyidőben képződött (autochton) ásványoktól eltekintve a klasztikus komponensek mennyiségi arányai, a törmelékszemcsék alak-fajsúly viszonyaival megszabott ásványfáciesek közül a csillámokban gazdag, finomszemű, alacsony energiaszintű leülepedési környezetben felhalmozódott litofácieseknek megfelelően alakultak. A rétegcsoport tagozataira jellemző a finomszemcséjű törmelékes üledékes litofáciesek változatos ismétlődése. Az iszapos-homokos-agyagos rétegcsoport rétegsorai csak összevontan párhuzamosítható. A bádenien-szarmata rétegcsoporttal való települési érintkezés nincs feltárva, annak üledékes kifejlődésével talán megszakítatlan rétegsort alkot, míg a terresztikus kifejlődésektől feltehetően diszkordancia felület, esetleg törmelékes transzgressziós bázisrétegek választják el. Ez utóbbi kavicskonglomerátum-réteg egyes fúrások rétegsoraiban megvan, a fedő és a fekvő képződményekhez mérten, a kőzet anyagában mutatkozó jelentős összetétel-változás alapján fogadhatjuk el határjelzőnek. A pannóniai rétegcsoportot a fedő képződményektől eróziós diszkordancia felület választja el, ill. a fiatalabb rétegösszlet merőben eltérő anyagi-strukturális felépítése (fluviális, homokos-kavicsösszlet) jelzi a megváltozott, újrainduló üledékképződést. A pannóniai rétegcsoport agyagos-iszapos litofáciesei anyagi-strukturális jellegük és ősmaradványaik alapján kis vízmélységű tóban, partközeiben képződtek. A homokos, keresztrétegzett réteglencsék, fluviális-partszegélyi felhalmozódások. A rétegsorok változékonyságában az üledékképződési viszonyok fluktuációja, a pannon tó partvonalának oszcillációja tükröződik. Az Avas képződményeinek záró tagozataként legfelül egyenetlen takaró alakjában vizsgálhatjuk a negyedidőszak (kvarter) képződményeit. A 0,1-20 m vastagságú negyedkori rétegcsoport az idősebb képződmények erodált felszínére települt. Az egyes rétegösszletek, tagozatok vastagsága 100 m-es nagyságrendű távolságokban 1-10 méteres nagyságrendekben változik. A negyedkori rétegcsoport a talajfedőtől és az idősebb fekvő képződményektől a strukturális jellegei alapján nyílt feltárásokban biztosan megkülönböztethető. Fúrások rétegszelvényeiben a pannóniai és szarmata agyagos-homokos kőzetektől csak komplex vizsgálat alapján határolható el.
