Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)

és limonit aggregátumok, magnetit, ilmenit és hematit töredékek, valamint metamorf genezisű ásványok (almandin, aktinolit, epidot, disztén) fordul elő. A riolitos összlet fölött, annak fedőképződményét alkotva találjuk az andezit piroklasztikumok ill. andezit piroklasztikus anyagú üledékes kőzetek rétegösszletét. Az andezit-piroklasztikumok rétegösszlete rendkívül változatos felépítésű, litofáciesei a különböző szelvényekben különféle sorrendben váltakoznak egymással, az egyes kőzettípusok ismétlődnek, de a periodicitás általános rendje nem tisztázott. A kőzettípusok gyakoriságuk sorrendjében a következők: ' * Andezittufák: Világosbarna színűek, tömöttek, rétegzetlenek, lazán kötöttek. Jellegzetes barnás színük a diszperz elosztású vastól származik. Kristályos ásványos alkotóelemeik között a plagioklászok léces vagy táblás termetű komponensek. Méret szerint a nagyporfiros kategóriába tartozó egyedek 0,4-0,6 mm hosszúak; a közepes méretűek közel izometrikusak, 0,1-0,2 mm 0-jűek; a 0,005 mm hosszú plagioklász mikrolitok a harmadik méretgenerációt képviselik. A plagioklász-porfírok 90%-a andezin, 10% oligoklász-andezin összetételű. Többségük albit-ikerlemezes, egy-két egyeden albit- és karlsbadi ikresedés együtt mutatkozik. 20%-uk zónás felépítésű, ezen belül mintegy 1%-ban felismerhető az inverz zónásság. Több egykristály kataklasztos textúrájú, hullámos kioltású, hajlott ikerlemezekkel. Kisebb részleteiben agyagásvánnyá bontódott a földpát porfírok 7-10%-a. A színes ásványos elegyrészek a diopszidos augit, valamint az oxi-omfiból. Mindkétfajta színes elegyrész jól kristályosodik. Az alapanyagba ékelődött alaktalan limonitgócok szétfolyva színezik vörösbarnára a kőzetet. A színes elegyrészek lebontódási termékei az alapanyagban lévő kloritcsomók. Az andezittufák kőzetzárványainak túlnyomó többsége augit-, vagy hiperszténaugit andezit, melyek mérete 0,2-300 mm 0-jű, mennyisége a kőzetanyag 5-70 térf.-százaléka. Az andezit kőzetzárványok mellett igen kis mennyiségben holokristályos, gabbroid szövetű, andezin (65-70%) és augit -I- diopszid (30-35%) összetételű mélységi magmás kőzetzárvány fordul elő a tufákban. Az andezit tufaliszt néven megkülönböztetett kőzet elegyrészei ezred-századmilliméter méretűek. A kőzet sárgásfehér színű, limonit foltokkal tarkított, tömött, rétegzetlen, kötött. Anyagának túlnyomó többsége 0,005-0,02 mm 0-jű kőzetüveg detrituszból áll, ebbe ágyazódtak a 0,01-0,05 mm hosszú plagioklász lécek és amfiból tűk. Az andezit agglomerátum- ill. tufás agglomerátum- képződményekben a tufaanyag augit-, hiperszténes augit-, augitos-hipersztén- és amfibólos piroxén-andezit lávakőzeteket cementált össze. Az andezit színes elegyrészei erősen limonitosodtak. A lávakőzetdarabok reakciószegély nélküliek, 0,5-10 cm átmérőjűek, gyakoriságuk tág menynyiségi határok között változik. Az andezit tufa-homok sárgásbarna színű, tömött, lazán kötött kőzet. Látszólagos rétegzését az adszorptíven kötött, diszperz elosztású vashidroxid okozza. Alkotórészei: tufa-, és tufa-liszt darabok, ezek kristályos elegyrészei, limonit aggregátumok andezit töredékek, exogén metamorf kőzetzárványok és allotigén ásványtöredékek (kvarc, muszkovit, almandin, turmalin stb.). Anyaga méret szerint osztályzott, makrotextúrája heterogén. A vegyes anyagú homokos konglomerátum, kavicsos homok többnyire lazán kötött, kisebb részleteiben erősen cementált, rétegzetlen vagy keresztrétegzett. A zegzugos lefutású, kiékelődő kőzetrések falain igen gyakori az 1-3 cm vastagságot is elérő limonitkéreg. Anyagában dominánsak az andezitogén elegyrészek. Szögletes nagyformá-