Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)

A kőzetképződési periódus bádenien szakaszában a vulkáni anyagszolgáltatásé a vezető szerep. A piroklasztikummal keveredett üledékanyagból képződött kőzetek ­tufitok, tufás üledékek - alárendelt szerepűek. A kőzetképződés színtere részint a szára­zulat, részint kisebb-nagyobb méretű édesvízzel, ill. tengervízzel borított medencék, ahol rétegzett tufák és tufitok halmozódtak fel. A kárpátién szakaszban még medence jellegű területrész feltöltődve a badenienben a feltöltődésből adódó differenciálódás szakaszát éli. A vulkáni anyag jellegében és anyagában mutatkozó ismételt inverzió-andezit pirok­lasztikumok, majd ismét riolittufák - a területrész regressziós (tengervisszahúzódás) fejlődési ciklusához kapcsolódva, a kőzetképződés szarmata kori fázisához tartozik. A primer vulkanogén anyagot a terresztrikus üledékképződéssel együtt járó lineáris, és areáhs erózió ismételten áthalmozza; fluviális, fluviolakusztris és lakusztris üledékes képződmények, az eredeti településben lévő piroklasztikumokkal összefogazódva alkot­ják a szarmata terresztrikumokat. Ezekhez kapcsolódik a medencerészekben a sekélyten­geri üledékes sorozat (pectinarias/kagylós/kőzetlisztes agyagok). A III. periódust a kizárólag törmelékes üledékes kőzetekből felépített, pliocén és kvarter rétegösszletek képviselik. A pliocén-kv arter kőzetképződést az alacsony, lepusztult, kevéssé tagolt felszínt elborító tengerelöntés vezeti be. Az előrenyomuló, csökkent sós vizű beltengert szegé­lyező szárazulatot erőteljes erózió pusztítja. A medencébe besodródó üledékanyag felhal­mozódásával lépést tartó medencesüllyedés eredményeként vastag rétegösszletek alakul­tak ki. A lepusztulás intenzitásának, a domináns lepusztulási formáknak, a reliefenergiának és a különféle parttávolsági viszonyoknak megfelelően, horizontális és vertikális kifejlő­désükben igen változatos kőzetösszletek képződtek. A süllyedő és egyre feltöltődő plio­cén tengermedencében a feltöltődés mértéke fokozatosan túlnő a süllyedés ütemén. A beltengerből zárt beltó, végül folyóvizekkel összekötött tórendszer formálódott. Az Avas területének mélyfeküjét, a Bükk hegységben felszínen lévő középső triász, felső ladini mészkőfáciesek alkotják. Az összetételében egyveretű, nagy vastagságú mész­kőösszlet a mészkő képződésének kedvező, sekélytengeri, nagy területrészre kiterjedő üledékképződési viszonyok állandóságát jelzik. Ez a mészkőösszlet 1300-1500 m vastag, az alatta elhelyezkedő képződményekhez rétegváltozással csatlakozik, részleteiben ere­deti települési helyzetéből kimozdított, gyűrve tört. Az Avas tágabb környezetében mé­lyített fúrások közül az Erzsébet fürdő kútja 458,8 m-ben, az Augusztus 20. strandfürdő kútja 574,0 m-ben, a Tapolca 1. sz. fúrás 71,8 m-ben és az Egyetemváros területén mélyült egyik fúrás 258 m-ben érte el ezt a mészkőösszletet. A triász korú mészkőre a harmadidőszak miocén üledékes és vulkáni képződményei települtek, többségük az Avas területén felszíni előfordulásban is ismert. Legidősebb ezek közül az Avas Ny-i oldalán felszínen lévő, a középső miocén ottnangien-kárpátien emeletében keletkezett rétegösszlet, amely azokat a barnakőszénte­lepeket tartalmazza, amelyeket Pereces és Lyukóbánya környékén bányásznak. Ezt a rétegösszletet az Avas közelében mélyített mélyfúrások is feltárták, így az Erzsébet-fürdő és az Agusztus 20. strandfürdő kútja több telepet is harántolt, de megta-

Next

/
Thumbnails
Contents