Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)

A kőzetképződési periódus bádenien szakaszában a vulkáni anyagszolgáltatásé a vezető szerep. A piroklasztikummal keveredett üledékanyagból képződött kőzetek tufitok, tufás üledékek - alárendelt szerepűek. A kőzetképződés színtere részint a szárazulat, részint kisebb-nagyobb méretű édesvízzel, ill. tengervízzel borított medencék, ahol rétegzett tufák és tufitok halmozódtak fel. A kárpátién szakaszban még medence jellegű területrész feltöltődve a badenienben a feltöltődésből adódó differenciálódás szakaszát éli. A vulkáni anyag jellegében és anyagában mutatkozó ismételt inverzió-andezit piroklasztikumok, majd ismét riolittufák - a területrész regressziós (tengervisszahúzódás) fejlődési ciklusához kapcsolódva, a kőzetképződés szarmata kori fázisához tartozik. A primer vulkanogén anyagot a terresztrikus üledékképződéssel együtt járó lineáris, és areáhs erózió ismételten áthalmozza; fluviális, fluviolakusztris és lakusztris üledékes képződmények, az eredeti településben lévő piroklasztikumokkal összefogazódva alkotják a szarmata terresztrikumokat. Ezekhez kapcsolódik a medencerészekben a sekélytengeri üledékes sorozat (pectinarias/kagylós/kőzetlisztes agyagok). A III. periódust a kizárólag törmelékes üledékes kőzetekből felépített, pliocén és kvarter rétegösszletek képviselik. A pliocén-kv

arter kőzetképződést az alacsony, lepusztult, kevéssé tagolt felszínt elborító tengerelöntés vezeti be. Az előrenyomuló, csökkent sós vizű beltengert szegélyező szárazulatot erőteljes erózió pusztítja. A medencébe besodródó üledékanyag felhalmozódásával lépést tartó medencesüllyedés eredményeként vastag rétegösszletek alakultak ki. A lepusztulás intenzitásának, a domináns lepusztulási formáknak, a reliefenergiának és a különféle parttávolsági viszonyoknak megfelelően, horizontális és vertikális kifejlődésükben igen változatos kőzetösszletek képződtek. A süllyedő és egyre feltöltődő pliocén tengermedencében a feltöltődés mértéke fokozatosan túlnő a süllyedés ütemén. A beltengerből zárt beltó, végül folyóvizekkel összekötött tórendszer formálódott. Az Avas területének mélyfeküjét, a Bükk hegységben felszínen lévő középső triász, felső ladini mészkőfáciesek alkotják. Az összetételében egyveretű, nagy vastagságú mészkőösszlet a mészkő képződésének kedvező, sekélytengeri, nagy területrészre kiterjedő üledékképződési viszonyok állandóságát jelzik. Ez a mészkőösszlet 1300-1500 m vastag, az alatta elhelyezkedő képződményekhez rétegváltozással csatlakozik, részleteiben eredeti települési helyzetéből kimozdított, gyűrve tört. Az Avas tágabb környezetében mélyített fúrások közül az Erzsébet fürdő kútja 458,8 m-ben, az Augusztus 20. strandfürdő kútja 574,0 m-ben, a Tapolca 1. sz. fúrás 71,8 m-ben és az Egyetemváros területén mélyült egyik fúrás 258 m-ben érte el ezt a mészkőösszletet. A triász korú mészkőre a harmadidőszak miocén üledékes és vulkáni képződményei települtek, többségük az Avas területén felszíni előfordulásban is ismert. Legidősebb ezek közül az Avas Ny-i oldalán felszínen lévő, a középső miocén ottnangien-kárpátien emeletében keletkezett rétegösszlet, amely azokat a barnakőszéntelepeket tartalmazza, amelyeket Pereces és Lyukóbánya környékén bányásznak. Ezt a rétegösszletet az Avas közelében mélyített mélyfúrások is feltárták, így az Erzsébet-fürdő és az Agusztus 20. strandfürdő kútja több telepet is harántolt, de megta-