Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas geológiai felépítése (Hajdúné Molnár Katalin)
Az Avas geológiai felépítése A z Avas, bár önálló morfológiai alakzatként jelenik meg a város szívében, földtani értelemben szervesen kapcsolódik a környezetéhez. Ez a geológiai környezet különösen fontos a számunkra, mert morfológiai és kőzettani adottságaival sok tekintetben meghatározója volt városunk keletkezésének és ez az ipari nyersanyagokban gazdag terület a fejlődés irányait is többé-kevésbé megszabta. így ennek a Szinva-völgyében hosszan elnyúló településnek több pontján alakult ki ipartelep, illetve jött létre bányaüzem. Miskolc, hazánk azon kevés városa közé tartozik, mely létében példázza azt a szoros kapcsolatot, amely az ember és az őt körülvevő természet között már ősidők óta létezik. Ez különösen indokolttá teszi azt, hogy mielőtt az Avasról, mint geológiai képződményről szólnánk, röviden megismerkedjünk legalább a város közigazgatási határain belül elhelyezkedő területek földtani fejlődéstörténetével, illetve a földtani események által kialakított képződményekkel. A Földet felépítő kőzeteket genetikai szempontból három nagy csoportba sorolhatjuk, amelyeket alapvetően eltérő földtani folyamatok alakítanak ki. Ezek a vulkáni képződmények (vulkánitok); melyek a lávából és a vulkán által kiszórt kőzetanyagból származó magmás kőzetek, az üledékes kőzetek (szedimentek); melyek a Föld felületén instabilissá vált földkéreganyag mállásának, lehordásának (szállításának), lerakódásának és kőzetté válásának komplex termékei, és végül a metamorf kőzetek (metamorfitok); melyek a földkéreg nagyobb nyomás és hőmérséklet hatására uralkodóan szilárd állapotban átkristályosodott részét alkotják. A Föld 4,6 milliárd éves története során ezeknek a képződményeknek változatos sorozatai alakultak ki, és a különböző földtörténeti korokban képződött eltérő korú kőzetek gyakran a földkéreg szerkezeti mozgásainak következtében nem a kronológiai sorrendnek megfelelően egymás fölött, hanem egymás mellett jelennek meg. Környezetünk kőzeteit vizsgálva elmondhatjuk, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezen a kis területen felszínközeiben, sőt sok esetben felszíni feltárásokban egymás mellett találjuk meg a földtörténet ó-, közép- és újkorának kőzettömegeit, amelyek között, mind a vulkáni, mind az üledékes képződmények felismerhetők, sőt alárendelt mennyiségben metamorfitok is mutatkoznak. Már a 18. század második felétől kezdődően, találunk különböző közleményekben vagy útleírásokban hosszabb-rövidebb ismertetéseket a területen végzett geológiai megfigyelésekről; Korabinsky I. M. ] volt, aki elsőként tudósított arról, hogy a miskolci