Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Miskolc Avas városrész településtudományi összefüggései (Horváth Béla)
17. Talajcsúszás Az Avas mindenkor védelmet nyújtott történelme során a város lakosságának. Különösen így volt ez a II. világháború bombázásai és harcai időszakában. A védelem mellett az Avas mint hegy rendszeresen hallat magáról. Az elhagyott avasi pincesorok üregeit az 50-es évek elején jelentős károsodás érte (Mélyvölgy nyugati része, Papszer fölötti területek stb.). A megbontott hegyoldal építési területei, a fák kivágása új helyzetet teremtettek. 1977 (keleti lejtő és harántszivárgó építés); 1988 Avasi Gimnázium, 1985-től Hidegsor, 1990 Toronyalja és ezek csak a nagyobbak a több kisebb mellett. A téma jellege állandó rendszeres kutató és feltáró munkát, stabilizációs tevékenységet igényel. Külön gond, hogy a keleti lejtőn épült nagyrészt magánerős épületek hegygerinc felőli oldalán a szivárgó építések elmaradtak, annak ellenére, hogy a talaj errodálását minden korábbi szakvélemény rögzítette és a megfelelő biztonságos építés érdekében a szivárgók kiépítését sürgette. Ahol ezek a szivárgók az I. és II. ütemben megvalósultak, ott a rendszeres és szakszerű üzemeltetésük hiányzik. A keleti lejtőn a veszélyt fokozta az is, hogy az eredeti tervekben előirányzott lejtőt támasztó merőleges teraszházak helyett egyedi társas, bérvilla jellegű beépítésekre került sor. A veszélyt az 1984-91 -es évek csapadékszegény időszaka sokak előtt feledtette, de az 1991-92-es tél már csapadékban gazdag volt, amelytől a veszély növekedésére kell számítani. Sajnálatos, hogy az 1980-81 -ben megkezdett folyamatos figyelőszolgálat 1981 végétől nem folytatódott, ami további „meglepetéseket" okozhat. 18. Templom A nyolcvanas évek második felében egyre nagyobb, mintegy elemi erővel jutott kifejezésre az az óhaj, hogy épüljön templom az Avason. Ismert a történelemből, hogy az Avas gerincén egykor templom, vagy kápolna állt (Szent György-hegy). Ennek kutatására, feltárására eddig kevés kísérlet történt. A 19. sz. második felében kiépült a Kálvária, amelynek korábban közvetlen kapcsolata volt a Görgey Artúr utcával, később a Felszabadítók útjával. 1952-53-ban e terület keleti utca felőli részén felépült a Magyar Dolgozók Pártja székháza, amely 1977-78 óta a Megyei Múzeumi Szervezet központja. A Kálvária alsó stációi azonban ennek révén megsemmisültek. Az új templom építésére az egykor a városrészközpont részére kijelölt területen kerül sor. A hely környezete erre feltétlenül alkalmas volt, de megválasztásánál a lokális megoldás helyett az eredeti program átértékelése mellett és a templom igénye beépítésével a koncepció teljes átdolgozására kellett volna törekedni. Ez sajnos elmaradt és ebből két negatív hatás keletkezett. Az egyik adott helyen nem jut kifejezésre kellő mértékben a templom építészeti tömegének megfelelő kialakítás és látvány. A tapolcai út és az Egyetemváros irányából vagyis a nyugati lejtőre helyezve a templomot, de kapcsolatot létesítve a lakóterületi központ felé is méltóbb elhelyezést kaphatott volna és egy ilyen megoldás a városrészközpont további kiépítését is szolgálta volna. A templom alapítványokból és közadakozásból épül és ez önmagában is nagy eredmény, mert szellemiségével és kisugárzásával feltehetően segít az Avas városrész szemléletének javításában.