Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

A szürke sírjelek tömegéből kiemelkedő sétány melletti kripták közül egy idegen származású, de a mai napig márkanévként továbbélő cukrászfamília, a Piva család sírhelyét emeljük ki (17. kép). Az előkelő miskolci polgárcsaládok kriptái közé ékelődő síremlék azt példázza, hogy a sírkert és a benne felépített monumentumok éppen a temető mindenek fölötti morális státusza miatt integrálni képes kultúrákat, vallásokat, etnikumokat és a végső szabadság jogán megadja a síremlék állítójának azt a lehetőséget, hogy a sírjelben mindezt kifejezhesse. A temető ismert síremlékei közé tartozik a magyar piktúra koronázatlan királya, Munkácsy Mihály szüleinek síremléke. A hatalmas fekete gránit síremlék széles talapzaton, gazdagon profilált talapzatokon induló, enyhén sudarasuló csonkagúla, melynek kimás fejezete fölött homloklapján keresztmotívummal díszített kőtömb áll. Lieb Mihály és Rock Cecília síremléke nem emelkedne ki a hasonló kvalitású sírjelek közül, ha fiuk nem vésette volna saját nevét az elhunytakkal azonos nagyságrendű betűkkel a síremlék homloklapjára. (18. kép) Felsőmagyarország sírkertjeiben - felekezetre való tekintet nélkül - a hírneves Edelstein cég fekete márvány és gránit síremlékei voltak a legnépszerűbbek. A rendkívüli műgonddal, de kevés fantáziával kivitelezett, többnyire obeliszk formájú síremlékek nemes anyagból, nagy szakmai tudásról tanúskodó betűmetszői munkával készültek. Az alábbiakban bemutatott két síremlék egyike Bársony Jánosé, a másik a minorita rend tagjaié (19-20. kép). A mindszenti római katolikus temetőben nincsen külön művész, vagy tudósparcella. Az egyes sírhelyek rangját inkább a fő közlekedési útvonal közelsége, illetve a temető látványának összképében elfoglalt helye adja meg. A temető a halálban való egyenlőséget testesíti meg. Zárópéldaként ezért talán bemutatjuk a Miskolcon sokak által tisztelt Pfligler Kálmán törvényszéki orvosszakértő, s egyben a temetők nagy ismerőjének sírjelét. Emberi nagyságára nem utal sem márvány, sem gránit, csupán egy kommersz fakereszt jelzi, hol nyugszik (21. kép). Tanulmányunk hol teljességre, hol csak érdekességek, különlegességek felvillantására vállalkozott. A temetőkről csak jelképesen írtunk, ezzel is utalva arra, hogy milyen nagy szükség lenne Miskolcon a temetők kataszterének elkészítésére. Ami pedig Mindszent egyházi műemlékegyüttesének bemutatását illeti, sejtette, hogy milyen nagy szükség van az egykor önálló Mindszent település monográfiájának megjelentetésére. Dobrossy István-Kárpáti László Jegyzetek 1. Vö.: 1807-1814 között Calendarium Archidioeclesis cleri Agriensis, Agriae (megjelenési évsorrendben), ill. 1814-1881 között Schematismus venerabilis cleri Agriensis, Agriae (megjelenési évsorrendben). 2. Egri Érseki Egyházmegyei Levéltár (továbbiakban: E. É. Egyh. lvt.) 2066. rsz. köteg. 3. Borsod Miskolczi Értesítő, Miskolc, 1883. szept. 26. 4. SzendreiJ., 1890. 3. 145-147. (92. sz. oklevél) 5. Szendrei i. m. 149-150. (94. sz. oklevél) 6. MarjalakiKissL., 1927.\2.,LevelesE., 1929.60. 7. Marjalaki Kiss L., 1973. 7. 8. Vö. Dobrossy L, 1978/1979. 44-16. 9. Marjalaki Kiss L., 1933. 9. sz. 10. E. É. Egyh. lvt. 2066. sz. köteg., ill. SzendreiJ., 1904. 2. 232. 11. Szendreix. m. 2. (1904) 232. 12. E. É. Egyh. lvt. 2066. sz. köteg 13. Szendrei i. m. 2. (1904) 362., az 1716. évi összeíráshoz ld. E. É. Egyh. lvt. 2066. sz. köteg 14. E. É. Egyh. lvt. 2066. sz. köteg