Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Mindszent egyházi műemlékegyüttese (Dobrossy István-Kárpáti László)

4. kép. A Kálvária-domb kerítése a Csabai kapu felől (helyén jelenleg a megyei múzeumigazgatóság épülete áll) Elképzeléseinek megvalósítására 1857-ben az Avas Mindszent felé eső oldalán, a Tűzköves dűlőben megvásárolt egy telket. Az építkezés előtt ezt az építménnyel és borházzal ellátott szőlőt és gyümölcsöst „örök időkre" átadta a mindszenti plébániának. A terület kb. 10-10,5 kh. területnek felel meg. A helykiválasztásban érzékelhetően meghatározó szempont volt egyrészt a mindszenti plébánia közelsége, másrészt a minden szempontból kifogástalan földrajzi környezet, a láthatóság. A környék akkori beépítettsége szerint a Miskolcra vonattal érkező látogatót is ez a látvány fogadta. A csabai úton érkező pedig szerves egységben látta az út bal oldalán a kálvária domb építményeit (4. kép) a jobb oldalán pedig a miskolciak ekkor formálódó pihenőparkját, amelynek „Népkert" elnevezésére 1872-ben Lévay József tett javaslatot. A kálvária domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette el. Az ütemezés szerint 1858-ban ki kellett alakítani az utakat, 1859-ben az építési anyagok megvásárlása és helyszínre szállítása volt a feladat. Ügy tervezték, hogy 1860-ban elvégzik a kőfaragó munkát, felépítik a stációkat, s még ebben az évben a kápolnát is. A feljegyzések szerint a kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású, miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István helyi mesteremberek végezték. A segédmunkások miskolciak és kövesdi matyó napszámosok voltak. Az építkezéshez, állványozáshoz szükséges faanyagot a Tiszán szállították, míg a követ a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból szekerezték a helyszínre. A kápolna homlokzatának kialakításához speciális méretű kövekre volt szükség, így a 40-60 mázsás tömbök szállításához külön erre a célra alkalmas szekereket kellett készíttetni. Az érdemi, látványos munkák 1862-ben folytak. Ekkor szállították a Szepességből, a krompachi gyárból a kápolna fedeléhez szükséges rézlemezeket. A csabai útvonalon