Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi zsidótemető „Bész Hachájim" (Az Élet háza) (Barna István)

Lévita sírkő A miskolci zsidótemetőben meglehetősen ritka a plasztikus díszítésű síremlék. Ezen a szép korai darabon a mélyített tondóba foglalva jelenik meg Lévi törzsének jelképe, a kézmosó tál és a stilizált vizeskancsó. Sajátos ízt ad a kompozíciónak a két bemetszett, vonalakból húzott, stilizált magendovid (8. kép). Lévita sírkő A régi temetőrész egyik legszebb sírköve. Félköríves pártájában a negatívan metszett Pé és Nun betűk között plasztikusan jelenik meg a léviták jelképe, a vizes korsó. Az edény formája önmagában is figyelemreméltó, mert a kőfaragó kiváló érzékkel örökítette meg az edény (feltehetően ónkanna) széprajzú formáját. A szövegmező keretezésében három lemezből komponált fejezetű egyszerű féloszlop zárja le az igényesen faragott síremlék szövegmezőjét (9. kép). Klasszicizáló sírkövek A magyarországi késő klasszicizmus a zsidótemetők művészetében is nyomot hagyott. Az itt bemutatott négy piszkei kő az ország más területein is ismert, leginkább protestáns ízléshez igazodó emléktípus megtestesítője. Divatjuk az 1850—60-as évekig tartott. A nehezen olvasható kövek szép arányúak, tömegük karcsú, oromzatukat késő barokk és klasszicista motívumok díszítik. Figyelemreméltó az előtérben álló gazdagon tagolt síremlék, melyen a P és az N betűket nemesi címerpajzsra emlékeztető formában jelenítette meg a kőfaragómester. A háttérben álló három kő bal oldali darabja még őrzi az ívzáradékot díszítő váza motívumot. A másik kettőnél ezek meglétére a csonkok utalnak. A betűk metszése kivételesen pontos és elegáns, a szöveg kiosztása rendkívüli képességű mesterre vall. A temetőben ebből a sírkőtípusból közel másfél tucatnyi található (10. kép). „Rachel siratja gyermekeit" A síremlék nagyon szép példája annak a kőfaragó gyakorlatnak, ahol a szimbolika és a kalligráfia tökéletes összhangban van. A Rachel név plasztikusan emelkedik ki a sírkő síkjából. Kissé keleties mezőbe foglalt három, szép metszésű betűjét négy apró virágmotívummal bővített vignetta fogja közre. A kőfaragó az elhunytat méltató sorokban a kiemelkedő kezdőbetűkben megismétli vertikális formában az elhunyt héber nevének betűit (11. kép). A pártában lévő szomorúfűz motívum zsoltárverset idéz. Ez mintául és például szolgált a 19. század protestáns sírkőfaragó gyakorlatának emblematikájához is.