Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)
vendégek fogadására. A presszó május 1-től év végéig volt nyitva, s akkor még divat volt itt (is) szilveszterezni. 47 Az Avason e század első negyedében, pontosan 1925-ig működött a Vigadó. A helyi lap 1906-ban reklámozta, illetve adta tudtul, hogy „Perl Gyula a nyár folyamán az Avason egy csinos Vigadót létesített, amelyet a közönség elég szívesen szokott látogatni. Perl a közönség szórakoztatására Vigadójában egy Orfeum-társulatot is szerződtetett, kik e hét folyamán előadásaikat már meg is kezdték." 48 A háború előtt az Avas-rendezők egyik legfontosabb feladatuknak a feljárók kivilágítását tekintették. Ezért ment szenzációszámba a tulajdonos reklámhirdetése, amelyben közli Miskolc polgáraival, hogy 1908 májusában úgy nyitotta meg Vigadóját, hogy bevezette a „Felső-Magyarországon ez idő szerint még egyedülálló önműködő és saját üzemű gázvilágítást, mely felülmúlja az eddig használatos összes világítást." 49 A jólmenő üzlet túlélte a háborús éveket, s részese volt az ún. „Avas-kultusz" megteremtésének. Aztán 1925-ben berendezési tárgyait - amelyből fogalmat alkothatunk forgalmáról - 300 darab széket 70 asztallal eladták. 50 Az egyszer-egyszer felbukkanó borozó, étterem, vagy éppen cukrászda reklámja arra enged következtetni, hogy nagyon sok rövid életű vendéglátóhely működött (különböző helyen és különböző időszakokban) az Avason. Közülük érdekességként említünk néhányat. 1900-ban a „Betegvölgy 347. sz. a" Strausz József nyitott nyári borozót a Hársfához címezve. 51 Az Ellenzék c. lap 1904. július 7-i számából pedig arról értesülünk, hogy „Tegnap este volt az Avas hegyi kies fekvésű Bob csárdában nagy érdeklődő és jól szórakozott közönség jelenlétében az első színi előadás." A Népszínház és a Királyszínház jeles képviselői léptek fel. A vendéglősöknél, szálloda- és étteremtulajdonosoknál vagy bérlőknél természetes dolog volt az Avason pincét bérelni. Ez egyrészt az italkészlet tárolását szolgálta, de nem utolsósorban szűkkörű fogadásokra, üzleti tárgyalásokra is itt nyílt lehetőség. Ilyen volt pl. a városszerte ismert Leffler Béla „polgári sörcsarnoki vendéglős", aki 1905-ben átvette és megnyitotta Berecz József korábbi Nagyavasi pincéjét. 52 1921-ben Grádivohl Rudolf nyitott cukrászdát az Avason, a Szepessy-féle vendéglő mellett. 53 1934-ben a „Zenepalota közelében, az Avasalján" Nagy Imre ajánlotta Vadászkürt nevű vendéglőjét, éttermét és kerthelyiségét a látogatóknak. Vendéglőjében 500 személy részére volt terítve. Külön szabadtéri szalonnasütője és fagylaltozója, kávézója volt. Az Avason számos asztaltársaságnak, körnek, szervezetnek voltak helyiségei, saját vagy bérelt épületei, borházai. Ilyen volt az Iparoskörnek vagy a Mélyvölgyön a KIOSZnak. Az Iparoskör helyiségeiben lacipecsenye-sütéssel egybekötött rendezvényt tartott a korábban és másünnen még nem ismert „Avasalji Jótékony Asztaltársaság." 54 Az Avas Csabai kapu felé eső oldala, legalábbis annak egy része, a mindszenti domboldal a tapolcai apátsághoz tartozott. 17. század végi, 18. század eleji feljegyzések, levéltári adatok utalnak erre. Az apátság kezelésében levő, vagy az apátság által bérbe adott épületekről, műhelyekről, vagy éppen pincékről folyamatosan készültek összeírások. Egy 1743-ban kelt összeírás említést tesz az apátság mindszenti pincéiről és a pincék között levő korcsmáról, amelynek „kőből épült jó korcsmaháza és jó pincéje van." 5 ' A pincéről az összeírásból többet nem tudunk meg, de más feljegyzésekből nagy biztonsággal arra gondolhatunk, hogy vagy a mai Törpe, vagy az Alabárdos korai említéséről van szó. Mindkettő az apátságé volt, s gyaníthatóan már a 14-15. században innét szállítottak bort az apátság Derék piacon álló fogadójába (a mai Pannónia-szálló helyén egykor állt épületbe).
