Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Idegenforgalom, látvány, vendégvárás-vendégjárás az Avason (Dobrossy István)

torony meglétéről még 1921-ben is csak szó van, nagyon érdekes magyarázattal: „Azok az újsütetű miskolciak, akik a háborús évek forgószele alatt sodródtak Miskolcra... azt sem tudják, mi az a Rákóczi-torony. Ha gondolják is, semmi esetre sem hiszik, hogy ezzel a névvel miskolci különlegességről, miskolci ötletről, tervezgetésről van szó. ...Valamikor egész irodalma volt a Rákóczi-toronynak. Tulajdonképpen Tury József ötlete volt ennek a toronynak a megépítése és szorosan hozzátartozott az Avas-tető rendezéséhez, végleges megoldásához... A Borsodi Bükk Egylet Hajós és Vilányi budapesti műépítészekkel már a terveit is elkészítette a Rákóczi-toronynak. A terveket, aminél ötletesebb, művésziesebb megoldást az Avas-tető kiképzésére aligha készíthetnénk, ma is Tury József őrzi. Eszerint a terv szerint a Rákóczi-torony földszintjén vendéglő és cukrászdahelyiség lett volna. Az első emeleten a Borsodi Bükk Egylet múzeumát helyeznék el, míg a torony második emeletén, illetve a tetején állana a tűzoltóőrtorony, körülfutó kilátó erkélyekkel. A tervek elkészültekor már-már a kivitel stádiumába került a Rákóczi-torony megépítése. Aztán jött a háború és a városnak kisebb gondja is nagyobb volt, hogysem hosszabban foglalkozzék ezzel a kérdéssel."

17 Ha azokra a képeslapokra nézünk, amelyek a Rákóczi-tornyot mutatják, s amelyről eddig azt írták, hogy 1906-ban a Rákóczi-hamvak hazaszállítására készült, s 1925-ig állt az Avas-tetőn, most kiderült, hogy nem volt más, mint Tury József elképzelése, terve. A háború előtti elképzelésből azonosíthatóak a szintek és azok funkciója, de mindennél meggyőzőbb a harmadik emelet, szint feletti, körbefutó kilátóerkély. Ezeket látjuk a képeslapon, ami tehát nem volt más, mint a torony makettje. S hogy ez igaz, mindennél meggyőzőbb érv a képeslap aláírása: „Ferenczi B. könyvkereskedő Miskolcz. Tury József ur amateur felvétele." Az Avas története így kevesebb lett egy legendával, de gyarapodott egy bizonyossággal, hogy ti. égtek fények az Avas-tetőn, lőttek is ki petárdákat, de nem abból az építményből, amit eddig Rákóczi-toronyként Miskolc első kilátójának hittünk. Viszont kilátónak nem nevezhető, külső formájában nem ismert ácsolt faalkotmány csak készült a fejedelem emlékének tiszteletére. Erről csak a következőt ismerjük: „itt a városban hatalmas fatornyot emelt a közönség kegyelete Rákóczi emlékének. A temetés napján kékpiros Rákóczi-színekben és nemzeti színben tündöklő lámpakoszorú ontotta a fényt az Avas tetején épült fatoronyból, de ez a fatorony nem az örökkévalóságnak épült. Hevenyészett szalmaláng alkotás volt és röviddel az ünnepségek után lebontották az egész épületet. Ezt a hatósági rendelkezést azonban nem bírta el a miskolci polgári önérzet és már akkor elhatározták, hogy a Rákóczi-torony helyére maradandó igazi tornyot építenek."

16 Korábban felsorakoztatott adataink 1906-1934 között tehát erre utalnak. Az 1920-as évek végén - mint arról korábban is szó volt - egyre határozottabban fogalmazódott meg az Avas idegenforgalmi látvánnyá tételének szükségessége. „Itt az ideje tehát, hogy Miskolc városa is megragadja azt az alkalmat, hogy a szívéből kiemelkedő Avast kiépítse, kihasználja fekvésének szépségét. Városfejlesztési, valamint kulturális szempontból is rendkívül nagy jelentőséggel bírna ennek a kilátótoronynak a felépítése. Maga után vonná ez az építkezés azt, hogy a környéken más építkezések is megindulnának, parkíroznák egyes részeit. Hiszen a városnak még egy terve van kialakulóban az Avason, hogy megépítsék a sikló vasutat is. Az Avason el lehetne helyezni a rádióleadóállomást, amelynek rendkívül nagy jelentősége volna Észak-Magyarország rádió-életében. ... A toronyban harangjátékot lehetne rendezni, nyáron szebbnél szebb kerti játékok gyönyörködtethetnék a város lakosságát."

19 A városmajori tűzoltólaktanya lebontásra