Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)

Sokan nyáron át imádnak, - Mert, hogy indiszkrét legyek, Világukat ekkor élik Itt a szalmaözvegyek (...) (Az Avas) Nem tagadom, rossz híre volt Kiváltképpen nyáron. Itt árulták a szerelmet Leszállított áron. Pici piros rózsa nyílt és Virult minden sorban... Hotel garnit nyitottak itt Mindenik bokorban. S a városban odalent, ha Avast emlegettek... Jó asszonyok és jó lányok Keresztet vetettek. (Avasi köszöntő) „Nyájas baráti asztal" (Lévay avasi asztaltársaságai) Mivel az Avast témául választó irodalmi művek művészi értéke meglehetősen csekély (ezzel természetesen nem tagadtuk művelődéstörténeti jelentőségüket), célszerű az avasi társasélet irodalmi vonatkozásainak vizsgálatát középpontba állítani. Az Avas irodalma (mint láttuk, főként sablonos és kiüresedett hangulatköltészet, bordalok és mulatónóták, az alkalmi költészet szokványos megnyilvánulásai) irodalomtörténeti szempontból kevésbé érdekes, mint az irodalom az Avason (azaz az irodalmi társasélettel, asztaltársaságokkal összefüggő kérdések). Ez a szétválasztás talán kissé merevnek is tűnik, hiszen az Avassal kapcsolatos irodalmi művek jó része valamilyen formában az avasi pincézőborozó életformának, a „kőlikak" vendéglátó ceremóniáinak a terméke, illetve kifejeződése. Az Avast, a miskolciak legkedveltebb mulatóhelyét számos írói asztaltársaság is rendszeresen látogatja. Az első igazán híres társaság Lévay József nevéhez köthető. A kor egyébként is kedvez az intenzív társasélet kialakulásának. Világos után az önmegőrzés és a tiltakozás igénye erősíti fel a „hazáért ivás-pipázás" (Vajda János) mentalitását. A közéletből és a politikából való demonstratív kivonulás a kisközösségek, a társadalmi önszerveződés alapsejtjeinek (család-kultusz, egyletek, kaszinók, gazdakörök, asztaltársaságok) megerősödésével jár együtt. „A leigázott nemzet szomorú évei szinte ösztönöztek bennünket összetartásra, kölcsönös érintkezésre." - írja erről az időszakról Lévay.

28 Borsodban a legismertebb írói baráti kör Kazinczy Gábor körül alakul ki Bánfalván. Kazinczy, a „bánfalvi remete" a szabadságharc után visszavonul borsodi birtokára, egy évtizedig teljesen elzárkózik a politikától, és csak legkedvesebb barátaival tartja a kapcsolatot. Ennek ellenére Bánfalva valamiféle szellemi központtá válik, hiszen a magyar szel-