Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi pincék, borházak és barlanglakások (Olajos Csaba)

A pincék településszerkezeti, településformáló szerepe A pincesorok, településszerkezeti szerepe jelentős volt a régmúlt időben, de jelentős ma is. Ezt legjobban a régi térképek tudják érzékeltetni. Miskolc város első térképe az 1759-ből származó Haasel-íéle térkép inkább hangulatában jelzi az Avasi pincesor szerepét, kapcsolódását a városhoz, utal ezen kívül az épületállományra és az építészeti kialakításra is. (Terepvonalra merőleges nyeregtető.) Jelzi a szőlőterületekhez való kapcsolódásukat is. A térkép szerint a Danyi-völgyben még pincék nincsenek, vagy csak elhanyagolható mértékben találhatók. A Domby-féle térkép 1817-ből már sokkal részletesebben mutatja be a területet. Hiányossága, hogy Mindszent község területén lévő pincéket nem jelzi. Ez a térkép kataszteri térkép szinten foglalkozik az ingatlanállománnyal, és tartozik hozzá telekkönyvi nyilvántartás is. A telekkönyvi nyilvántartás alapján az avasi pincék területi felosztása: Terület megnev. Telekkönyvi nyilv. tartási szám össz. db Pincék száma ebből db borházzal % Danyi-völgy 903-1025 122 35 28,7 Avas fark 1026-1054 28 21 75,0 Avastető felsősor 1055-1203 148 78 52,7 Avastető középsor 1204-1334 130 117 90,0 Avastető alsósor 1335-1402 67 61 91,0 Jézus kútja fölött v.s. 1403-1422 19 19 100,0 Szemszúró alja 1423-1450 27 13 48,1 Papszer fölött v. alsó s. 1451-1478 27 17 63,0 Papszer fölött v. felső s. 1479-1490 11 8 72,7 Hóhérbástya 1491-1598 107 52 48,6 Mélyvölgy 1599-1753 154 138 89,6 Tűzköves 1754-1773 25 25 100,0 Avasi pincék 903-1773 865 584 67,5 A térképről megállapítható, hogy a Danyi-völgy, a Szemszúró alja, a Hóhérbástya és az Avastető felsősor a legkevésbé kiépített. Ezzel szemben Tűzköves, az Avastető alsóés középsor valamint a Mélyvölgy épült ki legjobban 1817-re. E két térképpel szemben Miskolc kataszteri térképe 1910—30-ból az Avasi pincesorok intenzívebb kiépítésén túl tájékoztatást ad az Avastető századvégén, ill. századforduló után történt kiépüléséről. A kapcsolódó területeken kb. : 30 épület épült meg melyek döntő többsége borházként, nyaralóként funkcionált. Ezek az épületek az avasi lakótelep megépültével nagyrészt eltűntek. Miskolc régi térképei jól mutatják, hogy a pincesorok a város szélén biztosították a kapcsolatot a belterület és a külterület között. A településképben, mint hangulati elemek jelentek meg. A völgyben fekvő városi épületeket a domboldalakra felfutó pincesorok keretezték. Ezt a városképben betöltött szerepüket már az 1700-as években felfedezték. „A XVIII. század végéről bírjuk az első illetőleg eddig ösmert legrégibb képet is váro-