Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az „Avas Hegy" Miskolc 18. századi szőlő- és borkultúrájában (Rémiás Tibor)

kevés miskolci bor kel el a bányavárosokban: különösen a besztercebányaiak vásárolják és isszák szívesen. Sok felé nagy a becsülete. ...kellemes íze és egészséges volta az ínyt csiklandozza-e inkább, vagy a gyomorra nézve egészséges-e, vitás." „Ami bor a sajókeresztúri, kelecsényi, bessenyei, görömbölyi, csabai és tapolcaihegyekben terem, azt is mind miskolcinak nevezik. Ennek a névnek a jó hírét kívánják maguknak a geszti, sályi, kisgyöri, daróci, emődi és aszalói borok is. Nem akar más névvel dicsekedni a szentpéteri és szikszói termés se. Igazában pedig bírják és érdemlik meg ezt a nevet a tapolcai, szikszói és amit első helyen kellett volna említenem, magán Miskolcon termett borok." „Bár a miskolci szőlők nem dicsekedhetnek aranyat termő tőkékkel, az itteniek meg vannak elégedve azzal, hogy aranyat érő boruk van." „Összejönnek mindenfelől a kereskedők, akik urnánkint 30 és még több forintot fizetnek a miskolciaknak. Néha még 40 forintra is felmegy az ára, mikor különösen jó minőségű a termés. Vannak azonban olyan évek is, amikor 8 forintért is megszerezhető. Innen származik a közmondás is:..."

39 Benkő Sámuel (1782): „Sokáig tartana, ha végigmennék az egyes borospincéken, és minden hegy borát szigorú vizsgálatnak vetném alá; ..." „Ha valaki a miskolci borokat mérsékelten issza, az emberi szervezetre hatásuk ez: szorulást nem okoznak, erős vizelethajtók, az epebajban és a székrekedésben szenvedőknek kevésbé ártanak, mint a városon kívül termett borok; kellemes savanyúságukkal és üde színükkel csaknem az osztrák borok versenytársai; az óbor igen ritka." „...légbuborékokban (szénsavban) bővelkedik... A borszesz tartalma közepes... Az a bizonyos sárgás, kedves, üdítő olajtartalma, mely a borban van, kis mennyiségű." „A miskolci borokat a tokajiaktól, ill. a hegyaljai boroktól egyrészt a kereskedelmi érdek, másrészt a közjó és a közbizalom különbözteti meg..." „Ha valaki a másikat lekötelezni igyekszik magának, gyakran rendez neki lakomát és felvidítja őt. Kevesebben élnek vissza az étellel, mint az itallal, a bor olcsósága ugyanis néha tönkreteszi termelőit („...némelyek a bor mértéktelen ivása miatt halnak meg idő előtt, vagy veszekednek és viszálykodnak."): tudniillik, amit nem tudnak eladni, maguk isszák meg; innen származik a régi közmondás, a miskolci szokás szerint, azaz az igya ki, aki betöltötte."

40 Rémiás Tibor Jegyzetek 1. H. Szabó B., é. n., 5. 2. U. o., 6-7. 3. U. o., 8. 4. U. o., 9. 5. Leveles E., 1929., 50. 6. Toth P., 1986., 70-90. 7. Leveles Erzsébet és a magam számításai között némi eltérésre figyelhet fel az adatoknak utánaszámoló olvasó. A 194 avasi szőlősgazdával szemben nekem 189-re, és a 2189 emberkapáló avasi szőlőterület nálam 2187-re jött ki többszöri számítás mellett is. 8. H. Szabó B., é. n., 10-25. (Bél Mátyás eredeti kézirata fellelhető a Ráday Könyvtár IV. B. könyvtárában.) 9. Leveles E., 1929., 81. 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (a továbbiakban: BmL.) IV. 1501/b. Sp. XXI. Fs. IX. N" 85., Conscr. Incolar. Miskoltzensium Vineas in promontorio D. Györiensi possidentium de Annis 1751 et 1755. 11. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja (HOM HTD): II. 326. Házel-jclc 1759-es kéziratos térkép. A térkép fotóját lásd Gyulai É.Tóth P. tanulmánvának mellékleteként. 12. BmL. IV. A. 1501/b. Sp. XXI. Fs. IX. N

:-82. Szöllős Hegyek Conscriptioja az Tes Urasság részére 1772., Geometrica Conscriptio omnium Extravillanar. Appcrtinentiar. Oppidi Miskolt/- 1772. 13. BmL. IV. A. 1501/b. Sp. XXI. Fs. IX. N

c-80., Conscr. Vineorum Decimae Subjectar. Opp. Miskoltz- 1767.