Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avasi templom 1941. évi ásatása során előkerült viseletek (Bakó Ádámné)

A restaurátor-dokumentáció mente megnevezést használ, a viseletdarab dolmány, így szerepel a továbbiakban. A szóhasználat változtatásának szükségességét a XVIII. századi viseletek elemzésekor bizonyítjuk. Selyembrokát, féllábszárig érő dolmány, elején 30 db, ezüstszálból szőtt gombbal. Nagyon gyenge megtartású. Elején erőszakos szakadás, esetleg vágás nyoma. Ujja könyékig érő, előre eső fele a könyék hajlásának megfelelően szabott, ún. leppentyűs ujj, ez alól lóg ki a bő szárú, csipkés szélű ing. Bélelt. Tisztításhoz, alátámasztáshoz teljesen szét kellett fejteni, és a megerősített darabokat ezután az eredeti formára összevarrni, bélelni, a szintén alátámasztott béléssel. Az összevarrás az úgynevezett hasított öltéssel történt (7. kép.). Keszkenő. Restaurálta: Bakó Ádámné I. számú sír. 53.1381.10. Ltsz. A kendő, illetve keszkenő konzerválva van, alátámasztással a restaurálás állagmegóvás jellegű. Az ásatás során előkerült halotti papucsokból három darab van restaurálva. Restaurálásuk nagyjából azonos módon történt, bár szabásuk nem azonos. Némely darabot tisztítás után alátámasztás nélkül újra össze lehetett varrni. A restaurált papucsok azonosítási adatai: Női papucs. Restaurálta: Bakó Ádámné

13 II. számú sír. 53.1381.11.1. és 53.1381.11.2. egy pár papucs Négyesi Péter kriptájából. Férfipapucs. Restaurálta: Bakó Ádámné

10 (8. kép). II. számú sír. 53.1381.12. Négyesi Szepessy Péteré volt. 8. kép. Négyesi Szepessy Péter halotti papucsa restaurálás után