Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A miskolc-avasi református egyház története 1867-1967 között (Deák Gábor)

A miskolc-avasi református egyház története 1867-1967 között A

kiegyezés utáni Magyarországot köztudottan a polgári fejlődés, a szabadversenyes kapitalizmus kibontakozása jellemezte. Makkal László az e korral foglalkozó tanulmánykötet bevezetőjében azt írja, hogy: „így fordult úgyszólván viszszájára a társadalmi fejlődés, amelyet a reformáció a magyar középrétegekben megindított, s a kálvini, különösen pedig a puritán vallásosság aktivizálásával áthatott és a polgárosodás vágányára állított."

1 Kérdés, hogy ez mennyiben általános, és ettől mennyiben különül el éppen Miskolc reformátussága a város iparosodó, kereskedelmi és mindig a polgárosodás irányában fejlődő jellegével. Nem áll városunkra az a megállapítása sem, hogy „A hazai kapitalizmus kezdetén éppen a korai polgári forradalmak ideológiáját meghatározó kálvinizmus magyar népe ragadt meg számarányához képest leginkább az őstermelésben és tartózkodott az ún. »polgari pályáktól«, főleg az ipartól és a kereskedelemtől."

2 Ahogyan ez érvényes az ország nagy részét kitevő alföldi területek lakóira - elsősorban Debrecen és a Tiszántúl -, Miskolc fejlődése éppen az ellenkező, az iparosodó irányban indult el, s így lett nagyvárossá, 1908-tól „önálló törvényhatósági joggal felruházott" város.

3 Az idézett Makkai-iamAminy országos adatokat is közöl, a reformátusság százalékarányát közli 1869-ből és ezzel összehasonlításként 1948-ból. Miskolc esetében Marjalaki Kiss Lajos összeállítása szerint II. József korától kísérhetjük végig ezt a mutatót. De nézzük az országos számadatokat! Év Római kat. Görög kat. Ref. Ev. Gör. kel. Unit. Izr. Egyéb 1869 45,8 11,6 14,9 8,1 15,2 0,4 4,0 0,0 1880 47,3 10,8 14,7 8,1 14,1 0,4 4,6 0,0 1890 48,0 10,9 14,6 7,8 14,6 0,4 4,7 0,0 1900 48,7 10,9 14,4 7,5 13,1 0,4 4,9 0,1 1910 49,3 11,0 14,3 7,1 12,8 0,4 5,0 0,1 Megvizsgálta egyes felekezetek tényleges szaporodását és fogyását a 1. természetes szaporodás - vagyis a születések és halálozások különbözete, 2. áttérések, és 3. kivándorlás vonatkozásában. Azt a következtetést vonta le ebből, hogy a római katolikusoknak