Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)
New York „1960. június 9-én érkeztem az Egyesült Államokba. Három - francia, spanyol és angol - nyelv és kultúrterület egy egyrétű magyar embernek még kedvező körülmények között is nagy nehézséget okoznak. Szegényen, nyelvismeret, kapcsolatok és ajánlások nélkül kezdeni 37, 39 és 51 éves korban feleséggel, később gyermekkel a mindenütt szinte féltékenyen védett és egyébként is nehéz pályán nagyon kimerítő. Ezekhez a már magukban is nehezítő körülményekhez járult még az én rajzolásom figuratív formája akkor, amikor mindenütt az absztrakció nonfiguratív iránya a szinte hivatalos stílus." 74 Akármilyen fájdalmat is okozott a tanítványoktól, a megszokott és vonzó argentínai élettől való búcsúzás, mégis ez volt Szalay számára az egyetlen lehetőség. A heves vérmérsékletű argentinok nem művészeti, hanem politikai ügynek tekintették az egykor szinte bálványozott művész jelenlétét. Szalay szorult helyzetében az Egyesült Államok kormányától kért menedékjogot. Ezt az amerikai konzul rövid idő alatt megszerezte. Még a távozás előtti hetekben Tunica argentin műgyűjtő 4000 dollár értékben rajzokat vett a művésztől. Ez a jelentős összeg a szerény igényű Szalay számára lehetővé tette az újrakezdést. A beutazási engedély birtokában azonban nem ült repülőgépre, hanem egy kiránduló-hajóra váltott jegyet, amelynek terv szerint több dél- és közép-amerikai kikötőben kellett volna horgonyt vetnie. A hajó útját megzavarta egy igen erős tengerrengés, a kapitány sehol sem mert kikötni, meg sem állt New Yorkig. Az Egyesült Államokba érve a művész felkereste feleségének egyik rokonát abból a célból, hogy a család itt várhassa meg, amíg New Yorkban megfelelő műtermet és lakást találnak. Szalay közel fél évig egyedül élt az amerikai nagyvárosban, s időnként meglátogatta vidéken élő családját. A véletlen úgy hozta, hogy a rokon asszony egyik ismerőse Mrs. Wallace meglátta Szalay néhány alkotását, vásárolt belőlük, majd bibliai tárgyú rajzokat rendelt a művésztől. Szalay rajzai felkeltették az érdeklődését a magyar származású Hamza András református lelkésznek, a legnagyobb New York-i gyülekezet vezetőjének. Felkereste a művészt, és arra kérte, hogy hetenként egy bibliai tárgyú rajzot adjon át neki. A lelkész ezeket sokszorosította, és az istentiszteletre való meghívókhoz csatolta. A kivégzés 1957. / Execution / p. tus Szalay nagy kedvvel tett eleget a megbízásnak, hiszen már argentínai (43x35,5 cm) Miskolc vT. tulajdona Lsz.: 16. művei tanúsága szerint egyre jobban vonzódott a mitológiai és bibliai té-