Kunt Ernő szerk.: Kép-hagyomány – Nép-hagyomány (Miskolc, 1990)

I. RÉSZTANULMÁNYOK - K. Csilléry Klára: Adalékok a paraszti képhasználathoz és képértelmezéshez Magyarországon

Végül a fényképek olyan dilemmát váltottak ki, mire már nem alakult ki egységes válasz: ez a szentsarokhoz való viszony. Sok protestáns faluban nem találták kivetnivalónak, ha itt sorakoztak a fotók, másutt jobbnak látták a sarokpad végéhez helyezni, legáltalánosabban a tükör környékére.

12 Nagyítás a házaspárról, halott apáról vagy gyermekről az ágy fölé is kerülhetett.

11 A szimmetrikus csoportosításhoz nem hiányoztak a polgári előképek. A fotók gyarapodása hozta a pot-pourri-szerű megoldásokat. Néhol a katolikusok szentképek alá is tettek fotót (6. kép), mások óvakodtak az égiek elfoglalta falaktól és a padvéghez (7. kép), sőt a kemence mellé utalták a család képeit (8. kép). Van példa hasonló szétválasztásra reformátusoktól is: asztalnál a politikai képek (9. kép), ajtónál a családiak (10. kép). A 20. század elején jöttek a falvédők, melyek a régies lakásrendet őrzőknél, jóra oktató képként értékelve, az asztalsarokban kaptak helyet (11. kép).

14 A szükségképp változó, ám érvényességük alatt kötelező erejű képelrendezési elvek a szobabelső átalakulásakor is átmentődtek, így a polgári hálószoba-rend, majd a modern bútorok meghonosodásakor. A képek szimmetrikus komponálása lényegében máig követelmény maradt, a közvéleménytől ellenőrizve, mely könnyen mondott ítéletet a sikerületlen összeállításokra, így Mezőkövesden, hogy „olyan, mint a sánta lány". ANMERKUNGEN 1. K. Csilléry, A7ára;Neuerwerbungen der Sammlung Möbel und Beleuchtungsmittel. In: Néprajzi Értesítő LI (1969) S. 106, Abb. 17-19. 2. K. Csilléry, Klára: Neuerwerbungen der Sammlung Möbel und Beleuchtungsmittel. In: Néprajzi Értesítő LH (1970) S. 156-157, Abb. 16-18. 3. Siehe z. B. Hofer, Tamás - Fél, Edit: Ungarische Volkskunst. Budapest 1978. Abb. 624, 626. 4. K. Csilléry, Klára: Pünkösdi leányevező Szeremléről (Pfingstruder der Mädchen aus Szeremle). In: Néprajzi Értesítő XLIII (1961) S. 171-179. 5. Györgyi, Erzsébet: Die Sammlung Tradionsobjekte. In: Néprajzi értesítő XLVII (1965) S. 296. 6. Siehe z. B. Hofer, Tamás - Fél, Edit: (wie Anm. 3) Abb. 324. 7. Vgl. István, Erzsébet: Volkstümliche Keramik aus Ungarn. Ausstellungskatalog. München 1985. S. 18. 8. Sima, László: Szentes város története (Die Geschichte der Stadt Szentes). Szentes 1914. S. 399. Seihe dazu: K. Csilléry, Klára: Magyar népi grafika (Ungarische volkstümliche Graphik). In: Néprajzi Értesítő LUI (1971) S. 72. 9. Viski, Károly: Gravures sur bois populaires roumaines de Transylvanie. Budapest 1931. Tai. 17. 10. Ujváry, Zoltán: Árgirus és Tündér Ilona vásári festményen (Ungarische Märchengestalten Árgirus und Tündér Ilona [AaTh 400] auf einem Jahrmarktsbild). In: Ethnographia LXXIV (1963) S. 109-110. 11. Siehe z. B. Hofer, Tamás - Fél, Edit: (wie Anm. 3) Abb. 233. 12. Kunt, Ernő: A fénykép a parasztság életében. Vizuális-antropológiai megközelítés (Die Fotografie im Leben der Bauern. Eine visual-anthropologische Annäherung). In: Népi Kultúra Népi Társadalom XIV (1987) S. 263-266, Abb. 40-42. 13. Fél, Edit - Hofer, Tamás: Husaren, Hirten, Heilige. Menschendarstellungen in der ungarischen Volkskunst. Budapest 1966. S. 15. 14. Siehe noch K. Csilléry, Klára: A hímzett konyhai falvédők múltja (Die Geschichte der Wandbehänge für Küche). In: Kovács, Ákos (red.): Feliratos falvédők (Wandbehänge mit Inschriften). Budapest 1987. S. 19-21.