Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VII. EGYÉB UTAZÁSI CÉLOK ÉS VONZÁSKÖRZETEK

99. kép. Étkezősátor az aszódi vásárban az 1930-as években (Palotay Gertrúd felv. NM.) lás és a kereskedelem, más vonatkozásban az ünnep és a köznapi tevékenység összekapcsolódását, valamint azt, hogy maga a búcsú kihat bizonyos kézműves tevékenység és a kereskedelem regionális integrálódására is.

22 Mindez azért érdemel különös figyelmet, mert a búcsújáró helyeken nem csupán élelmiszer-, ital-, gyümölcs- stb. árusok, valamint offerekkeí és különféle kegyszerekkel kereskedők jelentek meg (99-101. kép), hanem pl. különféle mezőgazdasági eszközöket is árusítottak, valamint ruházati-viseleti stb. cikkeket, hozzájárulva azok szélesebb körű elterjedéséhez. Ugyancsak röviden említem meg a halottlátók szerepét, kiknek tevékenysége nagy távolságról vonzott embereket, indított el alkalmi vándorlásokat. A mezőtárkányi, dormándi, novaji, miskolci, bekecsi halottlátók emléke ma is él, a putnoki asszony pedig még a közelmúltban is indulatokat kavart tevékenységével, megosztva az emberek véleményét - hitük, érzelmeik szerint.

23 Czövek Judit tanulmánya kartografikusan is vizsgálta a halottlátók vonzáskörzetét. Ehelyütt - terjedelmi okok miatt - ezt nem részletezem.

24 Nyilvánvaló persze, hogy ezek „vonzáskörzetének" is vannak sajátos meghatározói, összetevői, mindez azonban már az etnopszichológia területére tartozik. A fentiek egésze azonban nem független a migrációk általános problémáitól, összetevőitől sem. A búcsújárás, vagy akár a halottlátókhoz való eljárás ismert, a műveltségi elemek vándorlása számára is széles medret jelentő kérdésköre mellett, a mikrovizsgálatok a hitélet, ill. a vallási élet és a népszokások vonatkozásában sajátos, kistáji kapcsolatokra, összeműködésekre is fényt deríthetnek. Ifj. Barta János jeles írása arra mutat rá, hogy 22. Kós Károly 1972. 28-29.; Barna Gábor 1986. 39-50. 23. Barna Gábor 1973. 109.; Összegzőén: Czövek Judit 1987. 24. Czövek Judit 1987. 99-100.