Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

VI. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÁNDORMUNKA TÖRTÉNETI NÉPRAJZÁHOZ

96. kép. Ablakos „tót" - Breznóbánya (Teszák Károly felv. 1910 körül. NM. ) A vándoripar fejlődése, alakulása szoros összhangban volt a lokális iparfejlődés és iparűzés folyamataival. Különösen szembetűnő ez pl. az ablakosok, üvegesek esetében, akik tevékenységükkel az üvegipar termeléséhez kötődnek - mind a Felföldön (Nyitra, Trencsén, Liptó, Árva, Gömör megyék), ahol szinte egyszerre alakultak ki a születő üveggyárakkal, mind az Északi-középhegység területén (96. kép). Ez utóbbi régióban csak a zempléni, ill. hegyközi üveghuták tevékenysége kapcsán van tudomásunk vándor üvegesség kialakulásáról: Kishuta, Nagyhuta és Vágáshuta lakói a 18. századi áttelepülésük során „magukkal hozták" e mesterség ismeretét.

191 A hegyközi ablakosok azonban a zempléni huták megszűnése után is folytatták tevékenységüket. Amíg azonban az 1890-es népszámlálás még 1438 ablakost talált a történeti Magyarországon, addig számuk az I. világháborút követően néhány tucatnyira esik vissza, s az Osztrák-Magyar Monarchiát egykor behálózó vándorútjaik is jobbára Kelet-, Északkelet-Magyarország területére korlátozódnak. A még meglevő zempléni üvegesség az 1920-30-as években áttér a drótos tevékenységre, amelyet eleik a Trencsén és Liptó megyei szlovákságtól tanultak meg.

192 A fentiekhez hasonló feltételek mellett alakul ki a Felföld drótosságának tevékeny191. Petercsák Tivadar 1973. 527.; Petercsák Tivadar 1981. 438.; Petercsák Tivadar 1984a. 237238.; Gunda Béla 1954. 81. ; Takács Béla 1966. 70. A népi üvegek vonatkozásában legújabban: Veres László 1989.; Vö. még: Szvircsek Ferenc 1982. 47-106. 192. Somogyi Manó 1905. 22.; Petercsák Tivadar 1973. 532.; Petercsák Tivadar 1981. 436-437.