Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
IV. AZ ÁRUCSERE FORMÁI ÉS RÉSZTVEVŐI
A csempészkedés lehetőségeit nagyban befolyásolta a két szomszédos állam mindenkori viszonya, a megállíthatatlanul zajló ügyletek elnézése, vagy szigorúbb tiltása. A csempészeknek azonban nem csupán a jól ismert, bejárt utak, s a határ gyakran laza őrizete adott lehetőséget a tevékenységükre, hanem a határ két oldala között kialakult partneri kapcsolatok, családi összeműködések, 13 " amihez bizonyára hozzájárult alkalmanként a helyi határőrség, ill. adminisztráció „szemhunyása", talán korrumpálhatósága is. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az új országhatár olyan működő rendszert szakított ketté, amelyet egyik napról a másikra szélsőséges szigorításokkal sem lehetett felszámolni. Évek teltek el, amíg megtörtént a határtelepülések szántóföldjeinek kiigazítása, addig a gazdák - pl. a Bodrogközben - átjártak szántani, vetni, aratni a határ túlsó oldalára. Felkeresték egymás vásárait, a fiatalok egymás báljait látogatták, nem szakadtak meg a rokoni, családi látogatások, s a határ menti falvak templomainak ünnepi miséit a túlsó oldalról is felkeresték. Mindez sajátos konszenzust teremtett a lakosság és a helyi hatalom között, ahol az élet menetének mindennapi rendjét csak alkalmanként zavarta meg egy-egy erőszakos tett - akár a hatalom, akár a lakosság részéről. A tradicionális kultúra és kapcsolatrendszer sajátos, átmeneti formája volt ez az országhatár egész hosszában, amely - érdekes és ellentmondásos módon - akkor szakadt meg, s akkor következett be az elzárkózás, amikor a két szomszédos „szocialista" ország rendezte egymással egyéb problémáit. Ez nem segítette a határ menti kapcsolatok korábbi formáját, inkább elzárkózást eredményezett. Látnunk kell azonban, hogy a mai szlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok lakossági formái még mindig a korábbi cikkekkel zajlanak, ami természetes is, ha figyelembe vesszük a szocialista nemzetgazdaságok előzményeit, feltételeit. Annak végiggondolása pedig, hogy a korábbi kapcsolatokban történt elzárkózásban miként jelenik meg a kisebbségi lét hatása, nem lehet jelen tanulmány feladata. 139. Dobosy László 1982. 120.
