Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
IV. AZ ÁRUCSERE FORMÁI ÉS RÉSZTVEVŐI
72. kép. Bosnyák a breznóibányai vásárban 1910 körül (Teszák Károly felv. NM.) vítést, gazdagodást szolgálja. A két típus által behatárolt spektrumban a vándorkereskedelem és -árusok rendkívül színes és változatos skálája húzódik meg, amely összességében azt hitelesíti, hogy az alkalmi vagy rendszeres csere a tradicionális műveltség hordozói számára a köznapi élet szerves tartozéka. Bár vitathatatlan, hogy nem egyformán kényszerítő tényező a hegyvidéki és a sík vidéki, mezőgazdálkodó népesség számára, de az utóbbi életmódjában immanens tényezők, elsősorban maga a paraszti mentalitás kényszeríti ki a megtermelt javak értékesítését. A fenti adatok jelzik azt is, hogy a nagy amplitúdójú vándorkereskedelemben sajátos „árucsatolások" vannak jelen, s a legritkább esetben van szó arról, hogy egyes árus típusok egyetlen, speciális termékkel kereskednének. Tevékenységük sajátos módon összekapcsolódik környezetük tevékenységi típusaival, a táj kiélésének, valamint a kézművességnek különböző formáival, amint vásárlóik, portékáik „felvevői" is részesei egy tájilag meghatározott életmódstratégiának. Ezen a szálon - több-kevesebb rendszerességgel, hosszabb-rövidebb távon, lazább vagy szorosabb kötődésekkel - kapcsolat van az eltérő adottságú tájak népei között, s összeműködésük egy sajátos, közép-európai interetnikus műveltség kereteiben ölt testet. Az országhatárok a történeti Magyarország vonatkozásában nem jelentettek valódi akadályokat a vándorkereskedelem előtt, a különböző műveltségi csoportok sajátos jegyei pedig csak igen ritkán eredményezhettek elzárkózást az innovációs folyamatok előtt. Megítélésem szerint mindez azt sugallja, hogy az árucsere vonatkozásaiban a különböző etnikumok, ill. műveltségi csoportok nyitottságát és összeműködését kell hangsúlyoznunk, olyan gazdasági csatornák meglétét és működését, amelyeken át az anyagi javak mellett új ismeretek, eszmék, a konzervatív kereteket belülről fokozatosan lebontó információk áramlottak. 112 Az árucsere - belső természetéből fakadóan - nem kapcsolható össze az állandóság, a változatlanság, a konzervativizmus semmiféle megnyilvánulásával. Nagy hagyományú formái is új ismeretek hordozói és közvetítői voltak. 113 112. Szűcs Jenő 1955. 5.; Dankó Imre 1979. 258-259. 113. Katona Imre 1976. 111-206. ; Tárkány Szűcs Ernő 1976. 333-384.
