Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

IV. AZ ÁRUCSERE FORMÁI ÉS RÉSZTVEVŐI

71. kép. Szlovák vándorárus edényekkel a 19. század végén (Weinwunn és Fia fényképész felv. NM.) említ," Csaplovics János krekátsokról szól,

52 s általában köznyelvünk kaszás, vajas, üveges, kosaras, gereblyés, miskároló stb. állandó jelzőt kapcsol a felföldi szlovákok neve elé

51-, valójában jelentős részük többféle áruval kereskedett, ill. többféle szolgáltatást is végzett. Nemegyszer az elnevezések is utalnak erre: kaszás sonkolyos, bordás sonkolyos, faárus meszes stb. Bár a vándorkereskedők árucikkei-ökológiai adottságok és a kereslet miatt - olykor történetileg is változtak,'

4 mégsincs rá okunk, hogy ne kövessük a vándorárusok tevékenységi kör szerinti beosztását - a korábbi irodalom alapján. Már csak azért is, mert 1852-ben, 1855-ben, majd 1875-ben jogilag is megerősítést nyer az egyes vándorárusok státusa, s az 1887. évi XVIII. tc. 2. §-a is meghagyja számukra további tevékenységük folytatásának lehetőségét.

55 Csippék János 1907-ben számba vette a vándorárusok típusait,

56 ám lényegesen teljesebb ennél Banner Benedek felosztása, amelyet érdemes itt felidézni,

57 mivel a vándorkereskedelem egészére tekint, nem csupán a szlovák árusokra. 51. Magda Pál\M9. 96. 52. Csaplovits János 1822. III. 54. 53. Gunda Béla 1940a. 281. 54. Pl. a Turóc megyei sáfrányosok (Znióváralja stb.), amikor csökkent a sáfrány keletje, norinbergi áruk forgalmazására álltak át. Csippék János 1910. 235-237. 55. Somogyi Manó 1905. 16-19.; Demény (Diczig) Alajos 1933. 32. 56. 56. Csippék János 1907. 247. 57. Banner Benedek 1948. 111-114. V 149