Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

IV. AZ ÁRUCSERE FORMÁI ÉS RÉSZTVEVŐI

66. kép. Körmöcbányái vásár 1908-ban (Angyal Béla felv. NM.) A vásárok egy-egy táj történetében, gazdasági rendjében gyökerező, az év ünnepeihez is igazodó „népünnepélyek", sajátos szociális kontextus hordozói, amelyekben a helyi hagyományoknak is nagy szerepük van,

28 ugyanakkor a város és falu közötti kölcsönhatás, az új ismeretek és eszmék befogadásának is színterei, amelyek meghatározóak a tradicionális műveltség változásában is.

29 Hatásuk különösen felmérhetetlen vizsgált régiónkban, ahol a vásárok nem csupán eltérő adottságú, különböző műveltségű, de rendszeresen különféle etnikumhoz tartozó népcsoportok találkozóhelyei is voltak.

30 Vizsgálataink szempontjából elsősorban a vásárhelyeknek a táji kapcsolatok térszerkezetében elfoglalt helye érdekes - erről önálló fejezetben szólok. Mint fentebb már utaltam rá, a 18. századtól - elsősorban a lakosság lélekszámának növekedése, a munkamegosztás fejlődése, a közlekedés és szállítás feltételeinek (viszonylagos) javulása révén - megnőtt a piacok jelentősége (67-69. kép). A szervezett árucsere e sajátos intézményei elsősorban a nem önellátó városok élelmiszerekkel, kisebb mértékben kézművestermékekkel való ellátását szolgálták.

31 Egyes településeken (pl. Miskolc) már a 15-16. században is volt piac (helyenként hetivásár),

32 másutt foko28. Weber-Kellermann-lngeborg-Stoll, Weiner 1971. 68. skk. 29. Katona Imre 1976. 188.; Tárkány Szűcs Ernő 1976. 333-334. 30. A vásárok problematikájához Dankó Imre - másutt többször idézett - alapvető tanulmányai mellett, összegzőén: Demény (Diczig) Alajos 1930.; Demény (Diczig) Alajos 1933. 31. Hőgye István 1981. 84.; Dankó Imre 1980. 14-15. 32. Szemléletes leírást közöl a miskolci piacról, 1851-ben: Bozena Némcová 1963. 11, 23-25.; Zsadányi Guidó 1955. 28-31.