Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

49. kép. Téli állatvásár - Nógrád (Raffay Anna felv. 1952. NM.) adta el. így került fel az Alacsony-Tátrába szürke magyar szarvasmarha, s ilyenformán jutottak be a magyar lótartás és szarvasmarhatartás szakszavai a szlovák terminológiába.

179 Túl azon, hogy a középhegységi zóna paraszti gazdálkodásában az állattartásnak meghatározó szerep jut. Hont, Gömör, Nógrád, Zólyom, Abaúj és Sáros megyékben, valamint a Vág és a Morva folyók völgyében valóságos kupecfalvak alakultak ki, amelyek az állatkereskedelemre szakosodtak.

180 A két nagy vásárvonal mellett, lényegében minden kistájat gyűrűszerűén vettek körül az állatvásárok.

181 Ezek részben a kistáji kiegyenlítődést szolgálták, részben pedig közvetítői voltak a nagyobb volumenű állatkereskedelemnek. A teljesség igénye nélkül említem Szécsény, Nógrád, Rétság, Romhány állatvásárait, amelyek azzal együtt is fontos sokadalmak voltak, hogy Nógrád megye állatkereskedelmének zöme Losonc vásárán zajlott le.

182 A Mátra-vidéken Pásztó, Kisterenye, Pétervására, Verpelét, Füzesabony, Párád, a Bükk-vidéken Eger, Apátfalva, Diósgyőr, Mezőkövesd, Rudabánya, ill. Sajószentpéter és Putnok állatvásárait kell külön is megemlítenem (49-50. kép). A Hernád-völgyön Szikszó, Encs, Forró és Gönc bírt nagyobb jelentőséggel, fontos volt Szerencs állatvására, a Zempléni-hegység népét pedig főleg Szántó, Tállya, Liszka, Sárospatak, Keresztúr, Tokaj, Tarcal és Új hely állatvásárai szolgálták.

183 A Bodrogközből a mai Csehszlovákia területére eső Kis- és Nagykövesdre, Leleszre, Királyhelmecre, 179. Paládi-Kovács Attila 1984. 68.; Vö. Márkus Mihály 1964. 467-470. 180. Márkus Mihály 1977. 388. 181. Zemplén vonatkozásában: //)'. Barta János 1977. 86. 182. Sztudinka Ferenc 1911a. 22.; Manga János 1979. 73. 183. Ifj. Barta János 1977. 86. '