Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Barabás Jenő: Innovációk a Kárpát-medence északkeleti térségének népi építészetében

IRODALOM BAKÓ Ferenc 1975 A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon. Az Egri Múzeum Évkönyve, 175-220. 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest BALASSA M. Iván 1985 A parasztház évszázadai. Békéscsaba BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészet. Budapest BOROVSZKY Samu é. n. Magyarország vármegyéi és városai. Gömör megye FILEP Antal 1970 A kisalföldi lakóház helye népi építészetünk rendszerében. Ethn. 327-349. FROLEC, Václav 1974 Lidová architektúra na Morave a ve Slezsku. Brno GUNDA Béla 1942 Magyar-szláv néprajzi kapcsolatok. A magyarság és a szlávok, (szerk. SZEKFŰ Gyula) 205-226. HABOVÔTIAK, Alojz 1985 Stredoveká dedina na Slovensku. Bratislava LIZANEC, P. M. 1970 Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok. Uzshorod MAKKAI László 1954 I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. (1631-1648). Budapest MJARTAN, Jan (red.) 1974 Ludové stavitel'stvo v karpatskej oblasti. Bratislava OSz Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevélszótár. Budapest 1902-1906. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1969 Az abara. Egy szénatároló építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. Népi Kultúra Népi Társadalom 79-103. ROMÁN János 1965 Források és regeszták Sárospatak település- és építészettörténetéhez a XVI—XVII. századi mezővárosi prorocollumokban. Sárospatak SCHIER, Bruno 1966 Hauslandschaften und Kulturbewegungen in östlichen Mitteleuropa. Göttingen.

2 SCHRAMM Ferenc 1970 Magyarországi boszorkányperek l-lll. Budapest, 1970-1982. SIMPLICISSIMUS Magyar Simplicissimus. (Szerk. TURÓCZI TROSTLER József). Budapest, 1956. Innovationen in der volkstümlichen Architektur im nordöstlichen Raum des Karpatenbeckens In der vorliegenden Arbeit sucht der Verfasser in dem Karpatengebiet, das sich von den Flüssen Dunajec und Hernád nach Osten hin bis zum Oberlauf von Theiss und Nyeszter hin erstreckt, jene Innovationen in der volkstümlichen Architektur, die sich während des 17/18. Jahrhunderts gezeigt haben, beziehungsweise in dem Zeitraum anhand von historischen Quellen nachweisbar sind. Es handelt sich hier um eine wichtige Epoche in der Baukultur des Gebietes, denn in zahlreichen Teilen und vor allem in den weiter zurückgebliebenen wurden die Wohnhäuser damals zweiräumig. In mehr entwickelten Gebieten stellte der schon vorhandene Raum entweder eine Kammer oder die Küche dar. Im Wohnraum gab es einen von innen beheizten Ofen und an der Peripherie war eine offene Feuerstelle mit Funkenfang. Diese beiden wurden manchmal auch mitein-