Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Barabás Jenő: Innovációk a Kárpát-medence északkeleti térségének népi építészetében

INNOVÁCIÓK A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI TÉRSÉGÉNEK NÉPI ÉPÍTÉSZETÉBEN BARABÁS JENŐ Vizsgálódásunk most nem a házfejlődés korai szakaszára kíván tekinteni, hanem inkább a későbbi, 17-18. századi újításokra, s nem is a térség építészetének egészével, hanem főleg egyes épületfajták, szerkezetek, elemek bizonyítható megjelenésével kíván foglalkozni, döntően a történeti források, valamint a lengyel, szlovák és magyar néprajzi atlaszok tanulságai alapján. Az emberi élet védelmét ellátó lakóház térségünkben ház, chata, izba, hizsa néven eredetileg, mint a kontinens nagy részén is egyhelyiségű épület volt, amely hozzáépítéssel növekedett s belül funkciók szerint tagolódott. Másrészt olyan folyamatot is megfigyelhetünk, hogy a lakóháztól szeparáltan külön épületek jelennek meg az agrárgazdaság funkcióinak ellátására. A két folyamat nagyjában egyidejű, de helyi eltérés szerint egyik némileg megelőzheti a másikat. Területünkön - amire most figyelünk, nagyjából a Dunajec-Hernád vonaltól keletre, a Tisza és Dnyeszter felső folyásáig terjedő kárpáti vidék - ez a folyamat meglehetősen későn következett be a köznép körében, kevés kivétellel csak a 16. század után. Nem mond ennek ellen sem Balassa M. Iván, sem Alojz Habovstiak régészeti áttekintése, sem az írásos forrásanyag.

1 A Kárpát-medence belső részeire, vagy Szlovákia nyugati részére, morva területre a fenti időhatár nem érvényes, ott hasonló innovációk gyorsabban, valamivel korábban következtek be.

2 Ezek előre bocsátása után a teljességre való törekvés igénye nélkül nézzük meg néhány újítás belépését a területen megfigyelt épületfajták, szerkezetek, formák és elemek köréből. Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy a legkorábbinak feltételezett épület a lakóház után az abora, pedig valójában logikus, hogy egy kezdetleges gazdasági építmény, amely széna és szálasgabona tárolására egyaránt alkalmas, korán feltűnjön. Kétségtelen, hogy az abora, abara, óbora a térség jellegzetes építménye a jelenben, bár korábban Európa számos pontján kimutatható volt, ma itt szigetszerű. Rhamm nyomán nagy múltúnak tekinti Schier, Gunda és Paládi-Kovács is.

3 A megfigyeléseken 1. BALASSA M. Iván 1985.; HABOVÔTIAK, Alojz 1985.; SCHRAMM Ferenc 1970.; Urbaria; MAKKAI László 1954. 2. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987.; FILEP Antal 1970.; FROLEC, Vaclav 1974.; MJARTAN, Ján 1974. 3. SCHIER, Bruno 1966. 335.; GUNDA Béla 1942. 217.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1969.