Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)
Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről
4. kép. Egyhelyiséges, rövidoldali bejáratú építmények: 1. Komjáti (Komjatice) V.; 2. Tatabánya-Dózsakert; 3., 4., 5. Kernend (Kamenín); 6., 7., 8., 9. Visegrád-Várkert (15., 17., 22., 26. sz.). A forrásokat lásd a szövegben A régi szláv lakóházakról írt összegzésben Rappoport, P. A. a következő megállapításra jutott: „Lényegi változás zajlott le ebben a korban a lakóépítmény rendszerében. A 10. századig teljesen átalakul a keleti szláv lakóépítmény elrendezése, a kemence hátulról a bejárat mellé kerül, szája a bejárat felé néz. Ennek az elrendezésnek példái az egész keleti szlávság területéről ismertek, ennek következtében nem tudni, hogy az átalakulás kezdeteit hol keressük." 29 A 10. század második feléből és a 11. századból származó kemenceleleteket ábrázoló térképén a Dnyeszter mentén félig földbe mélyített házakban lévő kőkemencéket tüntet fel, ezek valószínű kör alaprajzúak lehettek, valamivel északabbra, a Voliny-Podoliai hátság és a Pripjaty közötti vidékeken azonban a szögletes kőkemencék is előfordulnak - szórványosan a Dnyeszter Kisinyov környéki szakasznál is - igaz, vegyesen a kerek agyagkemencékkel. 30 A 12. századtól a félig földbe mélyedő, de a föld felszínére épült házakban is ezeken a vidékeken kizárólag csak a kerek agyagkemencék fordulnak elő. 31 Mindez teljesen egyértelművé teszi, hogy a Kárpát-medence északkeleti részén az oromzati bejáratú, a bejárat melletti, többnyire bizonyára szögletes kő kemencés lakóobjektumok kapcsolatait hol kereshetjük, sőt az időrend tekintetében is támponthoz juthatunk. A Kárpát-medence északkeleti térségében a keleti szláv - általánosabban a kelet-európai - lakóházfejlődés még éreztette hatását, ezt egyébként a terület népességének etnikai összetétele éppen úgy lehetővé tette, mint az itt élők - és itt a magya29. RAPPOPORT. P. A. 1975. 126. 30. RAPPOPORT, P. A. 1975. 127. 6. á. 31. RAPPOPORT, P. A. 1975. 136. 8. á.