Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

3. kép. Szendrő-Gacsal 1. számú gödör támaszkodott. Tűzhelyet vagy tüzelésnyomot nem találtunk benne (3. kép). Hasonló formájú gödröket az ország más vidékein is találtak (Bashalom

35 Doboz, Kardoskút,

36 Tarjánpuszta

37

), ezek némelyikében tűzhelynyomokat is felfedeztek. Véleményünk szerint ezek a gödrök is lakóépületek voltak. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy mindig a települések belsejében kerülnek elő, és leletanyaguk megegyezik a négyszögletes földbe ásott házakéval. Hogy a Szendrő-Gacsalon feltárt gödrökben nem volt tűzhely, nem zárja ki lakóépület voltukat, hiszen a 30-as években Szabolcs megyében gyűjtött adatok szerint még akkor is éltek olyan földbe mélyített házban, amelynek kívül volt a tűzhelye.

38 Az Árpád-kori falvakban oly gyakran talált külső kemencéknek és tűzhelyeknek talán éppen az az egyik magyarázata, hogy a lakóépületek egy részében nem volt tűzhely vagy kemence. További kutatást igényel ennek az épülettípusnak az elterjedési területe, gyakorisága, illetve az újkori anyagban megtalálható kerek alaprajzú épületekkel való esetleges összefüggése.

39 Nagyméretű, kerek gödröt tártunk fel Sajólád-Kemejen a fentebb már említett, földfelszínre épített objektum mellett is

40 (4. kép). A gödör átmérője 35. KOVALOVSZKI Júlia 1980. 35., 41., 47. 36. KOVALOVSZKI Júlia 1975. 210. 37. GÖMÖRI János 1977-78. 118. 38. KISS Lajos 1936. 80. 39. K. CSILLÉRY Klára 1982. 9. skk. 40. WOLF Mária 1988. 190.