Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

és hogy a kő, valamint agyagkemencék arányát nem befolyásolja a település alföldi vagy hegyvidéki volta (Poroszló-Rábolypuszta, Szendrő-Gacsal). Az eddig említett házak közül egyben találtak kőtűzhelyet és agyagkemencét együtt (Poroszló-Magyarad). A házak bejáratát igen sokszor nem lehet megfigyelni, a fentebb felsorolt lelőhelyek közül ez mindössze egy esetben sikerült (Sarud-Pócstöltés). A bejáratra gyakran a kemence elhelyezkedéséből következtetnek, feltételezve, hogy azzal szemben nyílott. Tekintve azonban, hogy az ország területén mind több olyan Árpád-kori, földbe ásott ház kerül elő, amelyben a kemence a bejárat mellett helyezkedik el,

18 ezt az általánosítást el kell vetnünk. Általánosan elterjedt lehetett az Árpád-korban a földbe ásott házak nyeregtetős fedése. A szelement tartó két ágasfa helyét rendszerint jól meg lehetett figyelni az ásatásokon. Mint láttuk, csak két esetben utaltak másféle tetőfedésre az ásatási megfigyelések: Poroszló-Rábolypusztán az egyik házban nem találtak cölöplyukat, ennek tetőzete esetleg a földfelszínre támaszkodhatott, Egerszalókon pedig sátortető nyomait észlelték. Az említett házakban belső berendezésre utaló nyomokat nem lehetett megfigyelni, az Árpádkori házakban megszokott munkagödröket Sarud-Pócstöltésen és KisköreGát lelőhelyen találták. A faluásatások számának növekedésével mind több olyan régészeti objektum kerül napvilágra, amely azt bizonyítja, hogy az Árpád-kori falvakban a földbe ásott házakon kívül más lakóépületek is álltak. Joggal hívja fel figyelmünket az ilyen irányú kutatások szükségességére Szabó János Győző: Valljuk be, hogy csak egyfajta Árpád-kori háztípust ismerünk, a földkunyhót. „Pedig könnyen belátható, hogy a X—X

III. századi társadalmunk egészét tekintve legalább annyian laktak jurtában és faházban, mint földkunyhóban."

19 Szaporodnak a földfelszínre épített házakról szóló adatok mind vidékünkön, mind az ország egyéb területeiről.

20 Kétosztatú, 10-11. századi paticsházat találtak Miskolc belvárosában a Rákóczi ú, 1. számú telken. Az e ház fölött elhelyezkedő, ugyancsak két osztatú, III. Béla denárával datált paticsház, szerkezete pedig teljes egészében rekonstruálható volt. Az épület tetőszerkezetét az ágasfákra fektetett szelemen tartotta. Az egyik helyiségben talált karólyukból belső berendezésre, az épületen kívül előkerült elszenesedett rőzse- ágkerítésből pedig egy „ácsorgó", pitvar meglétére következtet az ásató. Az épülethez nagyobb agyagkemence is tartozott, amely mellett agyagpadka húzódott. Valamivel távolabb került elő egy 13. századi másik, ugyancsak kétosztatú paticsház, amelyben az agyagkemencén kívül egy földbe épített, sarokboltozással ellátott hombárvermet, valamint az épület padlószintjéről lefelé induló falépcsőzetet is találtak.

21 Kisméretű, sövényfalas Árpád-kori házat tártak fel Romhány határában, 18. MÜLLER Róber 1972. 197.; NEVIZÁNSKY Gábor 1982. 63. skk. 19. SZABÓ János Győző 1975. 19. 20. MICHNAI Attila 1981. 229. vonatkozó irodalommal 21. KOMÁROMI József 1957. 86-88.