Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

kori településnyomokat találtak Ti szakarád-inasán is a népvándorlás kori temető fölötti rétegben.

15 A földbe mélyített ház megközelítőleg négyszögletes, mérete 286x280 cm, a mai felszíntől 40 cm mélységbe ásták be. ÉNY-i sarka kissé csapott. A kemence kövei a ház ÉK-i sarkában félkörívben helyezkedtek el, alattuk 20x30 cm-es erősen átégett, vörös réteget találtak. A vörös réteget felszedve néhány apró követ, fekete, hamus réteget, valamint hullámvonalköteggel díszített cseréptöredékeket találtak. A kemence előtt, DNY-i irányban hamus, faszenes foltot tőle NY-ra pedig mintegy 50-60 cm hosszan tapasztott, átégett felület került elő. Ennek a végében, a tapasztás alatt egy sárga, 20-25 cm vastag agyagrögöt bontottak ki. A félkörívbe rakott kövek előtt 2 nagyméretű, jól profilált peremű, erősen kormos edénytöredéket találtak. Ezek talán a kemence száját takarhatták. A kemence bal oldalán egy nagyméretű, kereszt alakú fenékbélyeggel ellátott edénytöredéket találtak. Fölszedése után derült ki, hogy alatta egy cölöplyuk volt. A tetőzetet tarthatta az a két oszlop, amelynek helyeit a ház ÉNY-i sarkában, illetve a K-i oldal közepén, a kemence közelében találták meg. Átmérőjük 25 cm volt, a ház padlószintjébe 20-25 cm-re mélyedtek bele. Az ÉNY-i sarokban lévő körül néhány nagyobb követ is találtak, ezek feltehetően az oszlop megtámasztására szolgáltak. Nagyobb követ találtak a ház DNY-i sarkában is. Valószínűleg belső berendezés nyoma lehet az a négy, nagyjából egyvonalba eső karólyuk, amely a ház É-i oldalán került elő. Átmérőjük 5 cm, általában 10 cm-nyire mélyedtek a padlószintbe. A ház bejáratát nem lehetett megfigyelni, belsejében azonban néhol keményre letaposott foltokat, járószintmaradványokat észleltek (1. kép). Évek óta módszeresen folyik Sá/y-Laíorban, az Őrsur nemzetség központjaként számon tartott földvár alatt, egy kora Árpád-kori, 10-11. századi település feltárása. Több kisméretű, földbe mélyített, négyszögletes és téglalap alaprajzú házat sikerült idáig feltárni. A házak, amelyek közül az egyiket szokatlanul mélyre, a mai felszíntől 190 cm-re ásták be, É-i sarkában kőkemencék helyezkednek el.

16 A Sály-Latorban talált települést a nemzetségi központ váralja településének tartja az ásatót, teljes feltárásától a magyarság egy korai központja szerkezetének, kiterjedésének, mindennapi életének tisztázását, az egykoron itt állt lakó- és egyéb épületek válfajainak megismerését várhatjuk.

17 Az eddig ismertetett Árpád-kori objektumok kivétel nélkül földbe vájt, kisméretű, egysejtű házak voltak. Méri István tiszalök-rázompusztai ásatása óta ezt a háztípust tekinti a magyar régészet az Árpád-kori falvak általánosan jellemző lakóépületének. Annak ellenére azonban, hogy ezek a házak viszonylag nagy számban kerülnek elő, számos vonatkozásban bizonytalanságban vagyunk velük kapcsolatban. Mint említettem, vidékünkön, de az ország más részeiben is, a házak jó része nem tervásatásokon, hanem leletmentések során kerül elő. A leletmentéseket oly gyakran jellemző feszített 15. Lovász Emese ásatása 1981. Ezúton szeretnék köszönetet mondani az ásatónak, hogy az ásatási dokumentációt rendelkezésemre bocsátotta és a közlés jogát átengedte. 16. GÁDOR Judit 1976. 70., 1980. 94.; MESTERHÁZI Károly RF. 36. (1983.) 86. 17. MESTERHÁZY Károly 1986. 85. skk.