Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZETÉHEZ WOLF MÁRIA A középkori falvak régészeti kutatása az 1930-as években az Alföldön kezdődött meg. Észak-Magyarországon az első ilyen jellegű ásatást az elpusztult Muhi mezőváros területén végezték 1934 és 1941 között. A második világháború után megindult az Árpád- és késő középkori falvak módszeres feltárása. Az első nagyobb arányú ásatást Méri István végezte Tiszalök-Rázompusztán, ahol 35 Árpád-kori házat tárt fel. Az ásatás eredményei ma is középkori falukutatásunk alapjait képezik.

1 Vidékünkön azonban sajnos egészen a közelmúltig nem került sor a falvak tervszerű ásatására. Az ezzel a témakörrel kapcsolatos adatokat a kisebb-nagyobb leletmentések eredménye szolgáltatja. Lekerekített sarkú, téglalap alakú, 395x370-380 cm-es Árpád-kori földbe ásott házat tártak fel Kisköre-Gát lelőhelyen.

2 A tetőzetet tartó ágasfák helyét a ház tengelyében, a munkagödröt az ÉNY-i oldalon, a kör alakú tűzhelyet pedig DK-i sarokban találták meg. Ez utóbbi feltehetően félkupolás tűzhely lehetett, amely átmenetet képez a tűzhely és a boltsüveges kemence között. A ház bejárata a DK-i oldalon volt. A lelőhelyen további három házat figyeltek meg, ezeket azonban már nem bontották ki, így nem állapíthatták meg

; hogy mennyiben egyeznek, illetve mennyiben térnek el az itteni házak. Öt földbe mélyített Árpád-kori házat találtak Sarud-Pócstöltésen, a középkori Báb falu területén.

3 A házak nagyjából négyzet alakúak voltak, faluk hosszúsága három méter körül mozgott. A házak kemencével szemközti sarka lekerekített volt, a tetőzetet két ágasfa tartotta, de a kemencével szemközti sarokban további cölöplyukat figyeltek meg. Ez az ásató szerint a bejárati gádorral lehetett összefüggésben. Egy ház bejárata Ny-ra, háromé D-re, egy pedig feltehetőleg É-ra nyílott. Mind az öt házban találtak ülőgödröket is, az egyikben kettőt figyeltek meg. Átmérőjük 60 cm körüli volt és 30-45 cm-re mélyedt a ház padlójába. A kemencék a ház falához építve, az egyik sarokban kerültek elő, négyszögletes, ellipszis alakú és tojásdad formájú egyaránt előfordult közöttük. Hosszuk 65-110 cm, átmérőjük 45-110 cm között változott, követ sehol sem építettek agyagfalukba. 1. MÉRI István 1952. 49-67. 2. KOREK József 1976. 94-100. 3. SZABÓ J. József 1975. 20-21.