Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Füzes Endre: Zárszó

Hosszú ideig tartana, ha itt sorra venném az előadásokat, és megkísérelném valamilyen módon értékelni az itt elhangzottakat - erre nem is vállalkozhatom. Mindenesetre, itt a honfoglalás korát megelőző időtől a 19. századig a legkülönbözőbb módon tudtuk végigkísérni és elemezni a Kárpátok északkeleti régiójának népi építészetét. A mezővárosi, a kuriális építészetet is idevonva megkíséreltük, hogy a lakóház kialakulásának a gyökeréig visszanyúljunk, és periodizáljuk alakulásmenetét. Vizsgáltuk azokat az innovációkat, melyek ennek az építészetnek a kialakulását, fejlődését, átalakulását motiválták, befolyásolták, láttuk, hogy a fejlődés eredményeként az egykor többé-kevésbé egységes alaptípus, hogy vált mezőtáji vagy kistáji típusokká a 18. század folyamán. Megismerhettük a gazdasági épületek egy-egy csoportjának problémáit, foglalkoztunk datálási kérdésekkel, terminológiai problémákkal, és sok egyéb mással. Nem lehetett az a célkitűzésünk, hogy e régió népi építészetének a kutatását lezárjuk, sót azt reméltük, hogy az itt elhangzott előadások és a viták újabb kérdéseket, újabb problémákat vetnek föl, és ezek további kutatásokra is ösztönöznek. Az elhangzott előadásokat a Herman Ottó Múzeummal közösen meg fogjuk jelentetni. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szándéka szerint ezt a konferenciát egy sorozat nyitányának tekintjük. Szeretnénk ezt a konferenciát újabbakkal folytatni, ahol egy nagyobb építészeti régió kérdéseit, problémáit lesz módunkban megvitatni. Megemlíthetném még azt is, hogy folytatjuk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével az ún. Békési tanácskozást is, melyek sorában legközelebb 1990-ben a „Parasztház esztétikája" címmel rendezünk konferenciát. Úgy reméljük, hogy akkor majd megint néprajzkutatók, építészek, művészettörténészek bevonásával több oldalról megközelítve a témát, újabb eredményeket tehetünk le az asztalra. Kötelességemnek teszek eleget, amikor megköszönöm a Miskolci Akadémiai Bizottságnak, hogy kellemes és technikailag jól felszerelt helyet biztosított számunkra. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a szerveknek, akik anyagilag is támogatták konferenciánk megrendezését, nevezetesen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Építési Osztályának, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod Megyei Szervezetének. Megköszönöm a Herman Ottó Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak a közreműködését, munkáját, akik heteket áldoztak ennek a konferenciának az előkészítéséért: a Herman Ottó Múzeum részéről dr. Feketéné Bíró Edit és dr. Viga Gyula; a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről dr. Balassa M. Iván és dr. Cseri Miklós fáradoztak nagyon sokat azért, hogy ez a konferencia létrejöjjön. A lebonyolításban a Herman Ottó Múzeum további munkatársai segítették munkánkat: Huszár Éva, Szappanos Erzsébet, Szolnoki Tiborné és Zimonyi Klára. Most, a búcsú, elköszönés pillanatában egy kicsit visszautalva arra, amit e konferencia folytatásáról elmondottam, engedjék meg, hogy így köszönjek el: Viszontlátásra!