Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sabján Tibor: A tüzelőberendezések terminológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon

mencealap jelentése is. Legtöbbször a kívülfűtős kemence padkáját nevezik így.

21 Sok helyen kociknak hívják a kemence és a fal közötti pihenőhelyet is.

22 Hasonlóan gazdag jelentéssel bír a sut szó is. A terület nagy részén a kemence és a fal közötti zugot jelöli, csakúgy, mint a kocik, amellyel keveredve fordul elő.

23 Fontos számunkra a sut kemencetetőre vonatkozó használata is. Sokszor a kabola és a fal közötti kemencetetőt értik alatta, de a konyhába kikerült berendezés esetén jelentheti az egész kemencét is.

24 Kezdjük a következtetések levonását a sut szó kemencezug jelentésével. Minden kétséget kizárólag a déli irányból terjedő alföldi boglyakemence teljes terminológiai anyagával együtt honosodott meg a vidék parasztházaiban. A szókészlet legbiztosabb eleme a sut, amely a terület déli részein domináns, de meghatározó a boglyakemence és a nyak terminológia is. Vizsgált területünkön tehát a kemencezug jelentéssel előforduló sut terminológiát alföldi hatásnak tartjuk. Az alföldi kemencéhez tartozik még a kucik vagy ritkábban kuckó, kissut, duzzogó, tőcik stb. szóval jellemzett ajtó melletti megemelt padkarész, amely gyakran el is maradhat. Ennek a hatására alakulhatott ki az északkelet-magyarországi kívülfűtős tűzhelyek padkájának kocik, ritkábban kucik elnevezése. A fentieknél nehezebb feladat a kemencetetőre vonatkozó sut terminus értelmezése. Ha figyelembe vesszük a fentebb ismertetett keleti területek kandallós tüzelőinek hasonló vagy teljesen megegyező jelentésű sut, sutu megnevezésű részeit, akkor a formai hasonlóságokon túl terminológiai rokonságot is kell látnunk. Eszerint a sut, mint tűzhely melletti zug a keleti nyelvjárás nagy részén elterjedt fogalom, amely nemcsak a Tiszántúl boglyakemencéire, hanem a Partium és Erdély kandallós tűzhelyeire is vonatkozik. Északkeletmagyarországi jelenléte régebbi nyílttüzelős és újabb keletű zárttüzelős kapcsolatokra vezethető vissza. A következő megválaszolásra váró kérdés a kocik szónak tüzelőpadka jelentésű változatával függ össze. A terminus használata olyan intenzitást mutat, hogy méltán feltételezhetjük, területünkön hagyományosan is a belülfűtős kemence szókészletéhez tartozott. Amikor közvetett alföldi hatásra a belülfűtős kemencék száját a konyha felé fordították, a padka a megnevezésével együtt a konyhába került. Ez magyarázza, hogy ezen a vidéken a kívülfűtős boglyakemencék szája előtti padkát is kociknak nevezik, holott ez a terminus - mint már utaltunk rá - az Alföldön a kemence szobai oldalához tartozik. A kemencezug megnevezésére a sut mellett a kocik szó is használatban van, mégpedig területünk északi részeire szorulva. Ha elfogadjuk azt a korábbi kitételünket, miszerint a sutikemencezug kapcsolat az alföldi kemencék révén déli irányból húzódott erre a vidékre, akkor a fenti területi megfigyelés 21. Palócság (ISTVÁNFFY Gyula 1911. 5.), Dél-Gömör (DÁM László-RÁCZ Magdolna 1986. 83.), Kisgyőr (CSERI Miklós 1983. 113-123.), Bódva környéke (VISKI Károly 1933. 21.), Hernádvölgy (VAJKAI Aurél 1937. 270, 267.), Diósgyőr vidéke, Rimaszombat, Tokaj (SZINNYEI József: Magyar Tájszótár. 1234.). 22. Lásd a mellékelt térképet, valamint a SZINNYEI-féle szótár „kucik" címszavát. 23. Lásd a mellékelt térképet, valamint a SZINNYEI-féle tájszótár „sut" címszavát. 24. Alsó-Hernádvölgy, Cserehát (VAJKAI Aurél 1937. 268.), Bodrogköz (GÖNYEY Sándor 1931. 10.), Pusztafalu (GÖNYEY Sándor 1939. 127.), Felső-Borsod (GUNDA Béla 1934. 6, 7.).