Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Sabján Tibor: A tüzelőberendezések terminológiai vizsgálata Északkelet-Magyarországon

3 2. kép. Szobai belülfűtős kemencék elnevezései. 1. Karcsa (Zemplén m.), Gönyey 1931. 9. 1/1.; 2. Semjén (Zemplén m.), Gönyey 1931. 13. Hl/5, ill. 8, 10.; 3. Pusztafalu (Abaúj m.), Gönyey 1939. 125. 9; 127. Ezek után megállapíthatjuk, hogy a vizsgált területen két olyan fontosabb kifejezés található, amelynek kívülfűtős párhuzamai vannak: a sut és a kocik. Ezek a szavak azonban nemcsak az alföldi típusú kemencékhez kapcsolhatók, jellemzők a belülfűtős kabolás kemencékre, a belülfűtős kürtös kemencékre és az alföldi hatásra kívülfűtőssé alakított hasábkemencékre. A fenti szavak jelentése sem egységes. Koc/Tenak nevezik a terület nagy részén a kemence szája előtti tüzelőpadkát függetlenül attól, hogy belülfűtős vagy kívülfűtős kemence szája előtt húzódik.

20 Ismert a kocik kemencepadka, ke20. Palócság (SZINNYEI József: Magyar Tájszótár. 1234.), Hernádvölgy (VAJKAI Aurél 1937. 267.), Bódva környék (VISKI Károly 1933.21.; GUNDA Béla 1934. 5.), Bodrogköz (GÖNYEY Sándor 1931. 7.), Pusztafalu (GÖNYEY Sándor 1939. 127.), Galyaság (GUNDA Béla 1934. 5.), Felső-Borsod (GUNDA Béla 1934. 6,7,8.).