Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

12. kép. Régi kerek kunyhó alaprajza. (Bakó Ferenc 1968. nyomán) 13. kép. Jármas kunyhó távlati képe. (Bakó Ferenc 1968. nyomán) vács Attila az észak-magyarországi juhászkunyhók között azzal a különbséggel, hogy ez fedett, tehát nem tüzelős forma, szerkezete pedig egyszerűbb: oldalai ormosok nélkül, egyenesen futnak le a földre.

47 Távolabbi variáns a Radnai havasokban használatos trapéz alaprajzú, kissé a földbe mélyeszteti kunyhó, melynek a vázát négy ágasfa, valamint a közéjük fekvő és őket összekötő járom képezi, amit románul is így (giug) neveznek.

48 Áttekintve az Észak-Magyarországon előforduló erdei kunyhótípusokat, megállapíthatjuk, hogy azok anyagban, formájukban és méreteikben tükrözik az erdei életformát, az egyes erdei mesterségek sajátosságait. A fakitermelők, a favágók mind a bogárhátú, mind a jármas és kerek kunyhót ismerték. Ezek közül a kerek és a bogárhátú a legelterjedtebb, a jármast eddigi ismereteink szerint csak a Bükkben használták. A kerek és bogárhátú típust rendszerint egy vagy több favágó csapat, a parti vagy banda építette, s ennek megfelelően változott a nagysága a kétszemélyestől a 6-8 személyesig. A bükki jármas kunyhót tetszés szerint nagyobbíthatták, ebben akár 20-25 favágó is elfért. A mészégetés technológiájához és munkarendjéhez alkalmazkodva a mészégetők kerek és jármas kunyhói rendszerint kisebbek, általában 4-6 fő részére készültek. A régi típusú kerek kunyhó kapcsolódik legjobban a hatos létszámú mészégető csapat működéséhez. A banda két mesterből (majszter), két segédből (keőválogató) és két inasból (farkalló) állt. A köztük lévő társadalmi rangsor tükröződik a kunyhóbeli fekvőhelyek kialakításában is: az ajtóhoz közelebb a mesterek, s legbelül az inasok kaptak helyet.

49 A szénégetőknél leggyakoribb a családi vállalkozás, általános a kétfős szénégetőcsapat, de Gömörben előfordul a 4-5 fős parti is. A szénégető kunyhónak is nevezett építmény tűnik legelterjedtebbnek a szénégetők köré47. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1965. 62-64. 48. MORARIU, T. 1937. 165-166. 49. BAKÓ Ferenc 1968. 84.