Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

5. kép. Szénégető kuliba, Mályinka. (Petercsák 6. kép. Szénégető kuliba bejárata védőtetővel, Tivadar felv. 1984. DIV. F. 60.373.) Mályinka. (Petercsák Tivadar felv. 1984. DIV. F. 60.375.) 7. kép. Erdei munkások, szénégetők kunyhója (Szabadfalvi József 1968. nyomán) két ágasfán nyugvó szelemen alkotja, s ehhez támasztják a másik végükön a földön nyugvó, 2-3 méter hosszú gerendákat. Az ajtó itt is oldalt van.

25 A bogárhátú téli kunyhót ismerték a Mátrában, a Nógrád megyei Ludányban és Egerbocson is.

26 Ludányban az ilyen kunyhó bejáratához télire kívülről fűthető, kb. egy méter hosszú, 60-70 cm magas kemencét építettek kőből és sárból. Ezt a tüzelőberendezést a csányi dinnyésektől vették át a ludányi favágók.

27 Ludányban és a Mátrában előfordult, hogy kis vaskályhával tüzeltek az ilyen típusú téli kunyhóban.

28 A belső nyílt tüzelőjű, oldalbejáratú bogárhátú téli kunyhó ismert a bakonyi favágók és pásztorok,

29 a debreceni vákáncsosok körében.

30 T. Morariu a Radnai havasokból,

31 Vas/7 Lattá pedig a kelet-szlovákiai Sznyinhámorból közli.

32 Feltételezhető, hogy a Kárpátokban számos példányát lehetne megtalálni.

33 25. HERKELY Károly 1941. 262-263. 26. Sgy. 1982-83. Bodony: Kovács János 84 éves; Egerbocs: Balog Kövér Jenő 90 éves; Ludány: Nagy Ferenc 77 éves 27. A csányi dinnyések kunyhójáról Bakó Ferenc ír és közli annak alaprajzát a bejárathoz közeli tűzhellyel. BAKÓ Ferenc 1972. 251., 284. 28. Sgy. 1982-83. 29. VAJKAI Aurél 1959. 177-178.; TÁLASI István 1936. 35-36. 30. BALOGH István 1935. 154-155. 31. MORARIU, T. 1937. 150-150. 32. LATTÁ Vasil 1958. 591-627. 33. Vö.: BAKÓ Ferenc 1968. 87.