Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Petercsák Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon

1. kép. Féloldalas kunyhó, Egerbakta. (Bakó Ferenc felv. 1959. Dobó István Vármúzeum (DIV) F. 7263.) 2. kép. Élőfához rögzített féloldalas kunyhó váza, Répáshuta. (Petercsák Tivadar felv. 1981.) mészégetőknél. Feltételezi, hogy a szlovák nemzetiségű szénégetők és mészégetők honosították meg a vidéken.

7 A bükki szegletes féloldalas kunyhóhoz hasonló a mátrai favágók eső ellen védő oldal nélküli félhajas kunyhója, illetve nyári féleresze,

8 valamint a gömör-tornai karsztvidék mészégetőinek félereszes kolyibá\a, amely a begyújtott kemencét éjszaka is vigyázó mesterek pihenőhelye volt.

9 A székelyvarsági szénégetők kunyhónak alig nevezhető primitív enyhelyének szerkezete rokonságot mutat az előbbiekkel: a tetejét két ágasfa tartja, oldala és eleje nincs, a hátát pedig farakás képezi.

10 Szerkezetében hasonló ehhez a zakarovcei juhászok zsindellyel fedett, két ágas fára támaszkodó félereszes enyhelye.

11 Az ormánysági szállás-gunyhó viszont mind a bükk hegységi, mind a székelyföldi formánál fejlettebb. Nyitott elejét két ágasfára fektetett szelemen alkotja, amelyre hátulról kampós rudak fekszenek. Ezek és az oldalakat képező dorongok közét szalmával töltik ki.

12 Feltételezhető, hogy a féloldalas kunyhónak a szegletes formája az ismertnél jóval nagyobb területen használatos, mert Svédországban is leírták.

13 A legrégibb formájú kerek alaprajzú féloldalas kunyhónak nem ismeretes párhuzama, csak a Radnai havasokból közöl megközelítően hasonlót Morariu.

u Észak-Magyarországon sokkal elterjedtebb a még mindig tűzhely nélküli hajlék, a bogárhátú kunyhó (Felsőtárkány), szénégető kunyhó (Bélapátfalva), amit kolibanak (Répáshuta), kolyibanak (Gömör) vagy csak kunyhónak neveztek (Rimóc, Sajóvárkony, Hangony, Mogyoróska, Vágáshuta).

15 Az egyszerű szerkezetű kunyhó fő eleme a szelemenrúd, amelynek hátsó vége a partoldalnak támaszkodik, elöl pedig vagy az ágasfa, vagy két ferdén egy7. BAKÓ Ferenc 1968. 81. 8. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 490., illetve Sgy. Pásztó, 1987. Holtner László közlése 9. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988a. 70. 10. TAGÁN Galimdzsán 1943. 53. 11. MJARTAN, Jan 1956. 184. 12. KISS Géza 1937. 20-21. 13. ERIXON, S. 1947. 23-25. 14. MORARIU. T. 1937. 150-151. 15. BAKÓ Ferenc 1968. 68.; PETERCSÁK Tivadar sgy.: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988a. 69.