Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

hamus foltokat figyeltünk meg. Itt sejthetjük a máshol szintén előforduló

30 nyílt tűzhelyet, de az is elképzelhető, hogy a kemencéből alkalmanként ide húzták ki a parazsat. Nem találtunk a ház lejáratára utaló nyomokat, mégis a déli oldalon sejtjük, mivel a munkagödör valószínűleg a bejárat mellett lehetett. A ház betöltésében ugyan alig volt a keltezéshez támpontot adó leletanyag (a kemence tapasztásában nem találtunk edénytöredékeket), a külső kemencék tapasztásából származó edénytöredékek alapján korát a 12-13. századra tehetjük. A bemutatott épületek korántsem párhuzam nélküliek. A tiszafüredi lakóház szerkezetének - amikor ti. a bejárat a kemence melletti rövidebb oldalon van - párhuzamaira föntebb már utaltam. Nem ismeretlen ez az elrendezés a hasonló korú kelet-európai házak esetében sem. P. A. Rappoport a keleti szláv lakóházakról írott monográfiájában úgy véli, hogy ez a fajta elrendezés a földbe mélyített házak fejlettebb típusára jellemző, mivel ebben az esetben a lakótérnek a bejárattal ellentétes oldala tisztábban tartható, másrészt pedig ily módon a fűtés is nagyobb hatásfokú.

31 A szerző vélekedésével egyezve, azt fűzöm ehhez hozzá, hogy valamiképpen fedni kellett a bejáratot, s ez vezethetett a tető meghosszabbításához, s az eresz kialakulásához.

32 Igen lényeges, hogy ennek a házelrendezésnek igen korán, már a 10. században nyomára akadunk a Dunántúl északi részén és a Kisalföldön, amit a csenkei (Muzla-Öenkov) 10. századi

33 a kéméndi (Kemenín) 10-11. századi,

34 az ugyanilyen korú tatabányai

35

, és visegrádi

36 házak igazolnak. Többosztatú földbe ásott házra is van példa az Árpád-kori falvainkban. Méri István Kardoskúton 4,80x3 m-es alapterületű, 140-150 cm-re a földbe mélyített házat figyelt meg, amelynek kemencéje az É-K-i sarokban volt, a bejárat pedig azzal szemben, a hosszanti fal DK-i sarkánál. A bejárat előtti részt vesszőfonatos fallal választották el a lakótértől.

37 Székelyföldön, a Székelykeresztúr melletti Csekefalván Benkő Elek 12. századi, földbe mélyített, de felmenő fallal is rendelkező 5,2x4,7 m-es épületet tárt fel, amelynek lakóteréből földbe ágyazott talpgerendával egy 2x1,2 m-es belső teret választottak le a délnyugati sarokban, a kemencével szemben.

38 Az egyik kéméndi ház még egy szempontból árul el hasonlóságot a Tiszafüredivel: a bejárat kemence felé eső oldalán itt hasonló padkát találtunk, csakhogy ez rövidebb a Tiszafüredinél, nem fut ki a ház északi faláig

39 (4. 30. KOVALOVSZKI Julia 1975, 209. 31. RAPPOPORT, P. A. 1975, 151. Vö. FODOR István 1977, 286. 32. RAPPOPORT, P. A. 1975, 151-152. - Ennek a házelrendezésnek a megjelenését KeletEurópában Rappoport a 10-11. századra teszi, s ezt egyidejűnek véli a kerek agyagkemencét meghonosodásával, valamint a hasáb alakú kőkemencék kiszorulásával. A Kárpát-medencében azonban e két változás nem kapcsolódik egybe, hiszen az alább bemutatandó ilyen elrendezésű házak mindegyikében kőkemence volt. (Vö. 33-36. jegyzet). 33. KUZMA, I. - OZDANI. O - HANULIAK. M. 1983, 143, 337. 81/1. kep. 34. NÉVIZÁNSZKY Gábor 1982. 35. VÉKONY Gábor 1980. 36. KOVALOVSZKI Júlia 1986. 62. 37. MÉRI István 1964, 9-17. 38. BENKÖ Elek-UGHY István 1984, 31-39. 39. NÉVIZÁNSZKY Gábor 1982, 75.