Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

A mezővárosi szalagtelek teljes hosszában történő beépítése (két köz között, úttól patakig stb.) udvari oldali alápincézessél szintén a 18. század második felében érhető nyomon, főként „szabad házak"-nál és kereskedő házak esetében. Ilyen, három szakaszban alápincézett, két lakóegységes épület részletes kutatására volt módunk Mádon (Rákóczi u. 56.). A kereskedőház 1770 körül épült első traktusa (csehsüvegboltozatos szoba és konyha/pitvar, gerendamennyezetes hátsó szoba) után készült az utcai bejáratú szatócsbolt és a hátsó traktus 1850 körül (21. kép). A feltárt tüzelőberendezések az építéskori két szabadkéményes konyha középkemencéit és a szobai kívülfűtős kályhák, illetve kemencék nyomait jelezték. A hármas pincerendszer (keresztboltozatos pinceraktár, ami időszakosan „lakópince" is volt, a pillérrel megtámasztott boltozott présház és a dongaboltozatos bortároló pince) közepén nyílt tűzhely volt, aminek füstjét a hátsó konyhai falban vezető „falikürtő" húzta a szabadkéménybe.

64 Hasonló 18. századi, telekhosszában udvari oldalról osztott pincékkel épült lakóházak vannak Mádon (Rákóczi u. 63.) és Tállyán (Rákóczi u. 79. extraneus nemesi birtokos háza, valószínűen 1768ból).

65 A fűthető mezővárosi pinceraktárak lakószerepére vonatkozó építészeti és levéltári források szaporodásával egyre többet tudhatunk meg a familiárisok, „árosok", szolgák és „fegyveresek" 18-19. századi épületkörülményeit illetően.

66 c) Mélypincés présházas lakóházak Az abaúji Gönc és Hejce kőházaira vonatkozóan a helyi folklorizáció „cseh" vagy „huszita ház" megnevezése ragadt meg a szakirodalomban. Kifejezni kívánták ezzel az építménytípus falusi környezetétől elütő „középkori", „német" és „városi" jellegét.

67 Véleményünk szerint az alápincézett mezővárosi lakóházak egy kistáji variánsaként kell értékelni ezeket a nagyobbrészt 18. századi építményeket, melyek nemcsak a két említett helyen fordulnak elő: építményeit és történeti emlékeit Abaújszántón, Tállyán és Tokajban, s valószínűen másutt is megtalálhatni.

68 Az épülettípus jellemzője, hogy a lakótérből (konyha, kamra) belső, lépcsős lejárat visz a présházba (raktár, műhely), s az innen nyíló vájt folyosó (gádor, torok) a bor, illetve terménytároló lyukpincébe vezet. A lakóház így három szinten valósul meg, lakó, feldolgozó és tároló funkcióval. Az ilyen építményformáció megnevezésére a mélypincés présházas lakóház jelölést javasoljuk. Az épülettípus Konyhai belső lejárata még mélypince nélkül tanulmányozható a Gönc, Rákóczi u. 142. sz. házon. A zsellérutód építette ház 1860 körül készült, kamra és szín része a századfordulón (22. kép).

69 Nemesi ház átala64. KECSKÉS Péter 1989. 14-21. 65. FAN 1202. Tállyai kőházak: 1686, 1688 és 1701 (U e C, 7/2. 1984. 489-490.) 66. Tokaj (1601): „Vagyon pincze az hazak alatt", az egyik piacon lévő kőházban: „Egy kis kamora melyben most fegyveres lakik" (U e C 3/1970. 341-342.). Gyöngyös (1708): Deák Pál portáján: „Az egész Házak alat vagyon négy Kő Bóth milyekben áros emberek vannak" (OL Neo-Reg. Acta fasc. 871. No. 56.) 67. N. SZABÓ István 1954. 46. kk.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1967. 18-21.; FAN 793.; BALASSA M. Iván 1987. 83. 68. Hasonló alaprajzi elrendezésű, de más funkcionális célokkal: MENCL, Václav 1980. 470480.; JARITZ, Gerhard 1980. 53-68. 69. FAN 1777.